Tartalom: 1.Forma1

 

Itt �rdekess�geket olvashat a Forma-1-ről, a veresenyzőkről �s mindenről, ami egy kicsit is kapcs�l�dik k�z�s szenved�ly�nkh�z.     Brit Nagyd�jak Az aut�sportnak nagy m�ltja van a szigetorsz�gban, kis t�lz�ssal azt is lehetne �ll�tani, hogy az őshaz�ja. A vil�g első, kimondottan erre a c�lra �p�lt versenyp�ly�j�t 1908-ban adt�k �t Brooklans-ben, Angli�ban. (Indianapolis 1910-ben k�vette). A versenyz�s �s azaut�k folyamatosan fejlődtek, �s a h�bor� előtt a 30-as �vekben kiteljesedni l�tszott a nemzetk�zi aut�versenyz�s, a n�met Mercedes �s az Auto Union �rkez�s�vel. �m a h�bor� k�zbesz�lt. 1950-ben azt�n visszat�rt a nemzetk�zi �lmezőny a szigetorsz�gba, �s 1950 m�jus 13-�n elrajtolt a mezőny az első Forma 1 Nagyd�jnak nevezett futamon. Ezt a futamot egy rept�rből kialak�tott, akkoriban rettentő gyorsnak �s rendk�v�l unalmasnak tartott p�ly�n, Silverstone-ban rendezt�k. A hatvanas �vek elej�ig Aintree, a h�res l�versenyp�ly melletti aszfaltcs�kkal osztozott Silverstone a Brit Nagyd�j rendez�si jog��rt. 1963-t�l azt�n eg�szen 1987-ig Brands Hatch �s Silverstone v�ltogatta egym�st �vről �vre. Brands Hatch a term�szetes amfite�trumban fekvő technik�s p�lya pil�t�k �s a n�zők kedvence is volt, de a 80-as �vek v�g�re �p�letei �s berendez�sei elavultt� v�ltak, �gy az�ta Silverstone rendezte az �sszes futamot. A mai p�lya m�r nem sokban hasonl�t a r�gi Silverstone-hoz, vonalvezet�se �s �p�tm�nyei is jelentősen �talakultak. Ma ink�bb a technik�s, embert �s technik�t pr�b�l� p�ly�k k�z� tartozik, ahol az időj�r�s is k�zbesz�lhat, �s t�bbnyire �rdekes versenyeket produk�lnak a csapatok �s a pil�t�k. Egyike azon kev�s p�ly�knak, ahol a h�tszeres bajnok Schumacher nem �ll a statisztik�k �l�n, �s van m�g elsz�molnival�ja. Győzelmek: Pil�t�k: Jim Clark, Alain Prost (5), Nigel Mansell (4) Csapatok: Ferrari (14), McLaren (12), Williams (10) Motorgy�rt�k: Ford, Ferrari (14), Renault (8) Dobog�s helyez�sek: Pil�t�k: Alain Prost (7), Nigel Mansell, Michael Schumacher (6) Csapatok: Ferrari (46), McLaren (26), Williams (21) Motorgy�rt�k: Ferrari (46), Ford (40), Renault (17) Pole pozici�: Pil�t�k: Jim Clark (5), Stirling Moss (4), Jack Brabham, Nigel Mansell, Nelson Piquet, Damon Hill (3) Csapatok: Ferrari (14), Williams (13), Lotus (10) Motorgy�rt�k: Ferrari (14), Ford (13), Renault (8) Leggyorsabb k�r�k: Pil�t�k: Nigel Mansell (7), Jackie Stewart (5), Niki Lauda, Stirling Moss (4) Csapatok: Ferrari (16), Williams (10), McLaren (6) Motorgy�rt�k: Ferrari (16), Ford (10), Renault (8) Megszerzett pontok: Pil�t�k: Alain Prost (56), Michael Schumacher (54), Nigel Mansell (53) Csapatok: Ferrari (324), McLaren (217), Williams (172) Motorgy�rt�k: Ford (341), Ferrari (324), Renault (147) Az eddigi versenyek 1950 - A t�rt�nelem első Forma 1-es nagyd�j�n az Alfa Romeo-k domin�ltak, elsősorban Nino Farina, aki a Forma 1 első pole-j�t, leggyorsabb k�r�t �s futamgyőzelm�t szerezte, �s �v v�g�n ő lett az első vil�gbajnok is. Az első 3 helyen Alfa v�gzett (Farina, Fagioli, Parnell), �s val�sz�nűleg m�g nagyobb lett volna a siker, ha Fangio Alfa Romeo-ja nem adja meg mag�t a 70 k�r�s viadal 62. k�r�ben. A versenyre egy�bk�nt 47 pil�ta nevezett, de csak 21-en kvalifik�lt�k magukat az időm�rőn. Ekkor m�g olyan nevek nem �llhattak rajthoz az időm�rőn ny�jtott nem megfelelő teljes�tm�ny miatt, mint Ascari, Gonzalez, Trintignant. Persze ez a teljes�tm�ny ink�bb aut�ikra vonatkozott. 1951 - Az Alfa Romeo tov�bbra is erős volt, Fangio megszerezte a m�sodik helyet, Farina pedig a leggyorsabb k�rt teljes�tette, de a p�lm�t ebben az �vben Gonzalez �s a Ferrari vitte el. Az első helyről indulva megnyerte a versenyt, igaz alaposan meg kellett k�zdenie a serleg�rt Fangio-val. 1952 - Fangio kihagyta ezt az �vet, �s nem volt senki aki meg�ll�tsa Ascari-t �s a Ferrari-t. H�res �s m�ig rekordnak sz�m�t� zsin�rban megnyert 7 futam�b�l Silverstone volt a 3. �llom�s, ahol rajt-c�l győzelemmel produk�lt mesterh�rmast. 1953 - Ascari ism�telt a Ferrari-val az első rajthelyről, b�r az erős�dő Maserati-val ez�ttal Gonzalez megcs�pte a leggyorsabb k�rt. 1954 - 1954 Fangio �s a Mercedes nagy �ve volt, de ezen az esőversenyen a k�t Ferrari tarolt. Fangio az �lre kvalifik�lta az Ez�st Nyilat, de a versenyen Gonzalez, Hawthorn, �s Jos� Marimon Maserati-ja is el� tudott ker�lni. Marimon-� lett a leggyorsabb k�r is. 1955 - Az �j p�ly�n Aintree mellett a n�gy Mercedes leiskol�zta a mezőnyt. B�r a statisztik�k Stirling Moss f�l�ny�t mutatt�k, a val�s�gban hatalmas csat�t kellett v�vnia Fangio-val a győzelem�rt, hogy a rajtelsős�ggel �s a leggyorsabb k�rrel meglegyen a mesterh�rmas. Mind�ssze k�t tizedm�sodperc volt kettőj�k k�zt a k�l�nbs�g a befut�n�l, �m v�g�l Moss megtartotta az első helyet. A bajnoks�got azonban �pp ezekkel a pontokkal Juan Manuel Fangio nyerte meg Moss előtt. 1956 - Stirling Moss ebben az �vben is elsőnek kvalifik�lta mag�t, �s a leggyorsab k�rt is neki jegyezt�k be, de a Maserati megadta mag�t, �gy nem tudta megakad�lyozni Fangio �s a Ferrari győzelm�t. Ez azt�n az �v v�gi elsz�mol�sn�l nagyon nagy s�llyal esett a latba, mert Fangio mind�ssze 3 ponttal nyerte meg a VB-t. 1957 - Moss harmadszor is megszerezte a pole-t �s a leggyorsabb k�rt, �s a futamon, Tony Brokks-szal megosztva a győzelmet is siker�lt megszereznie. 1958 - Moss sorozatban negyedszer indulhatott hazai nagyd�j�n az �lről, de a Ferrarik ezen a versenyen taroltak. Peter Collins azonnal az �lre �llt, �s a verseny v�g�ig nem is adta �t a vezet�st, Mike Hawthorn pedig a leggyorsabb k�rt futotta. Moss szerencs�je a 25. k�rben fogyott el, amikor a Vanwall motorja elf�st�lt. 1959 - A felt�rő Cooper csapat domin�lt ezen a versenyen, Jack Brabham vezet�s�vel. Brabham rajtolt elsőnek, �s rajt-c�l győzelmet aratott. Moss a BRM-mel csak a 7. helyen kvalifik�lta mag�t, �s mire �tverekedte mag�t a mezőny�n, megfutva a leggyorsabb k�rt is, m�r nem �rhette utol Brabham-et, �s be kellett �rje a m�sodik helyez�ssel. 1960 - A fel�ll�s nagyj�b�l hasonl� volt, mint az előző �vben. Brabham a Cooper-rel elsőnek rajtolt, �s elsőnek is �rt c�lba, a leggyorsabb k�rt pedig egy BRM teljes�tette, de ez�ttal Graham Hill volt a pil�t�ja. Kicsit meg is tudta cinc�lni Brabham bajsz�t, de 6 k�rrel a v�ge előtt kip�rd�lt, �tadva a m�sodik helyet Surtees-nek a Lotus-ban. 1961 - Az esőversenyen h�rmas Ferrari siker sz�letett, von Trips, Phil Hill �s Richie Ginther sorrendben. Phil Hill rajtolt elsőnek de Trips b�r� a versenyen leiskol�zta az eg�sz mezőnyt. A leggyorsabb k�rt ism�t egy BRM teljes�tette, Tony Brooks vezet�s�vel. 1962 - B�r a bajnoks�got elvesztette Graham Hill ellen�ben, ezen a versenyen Jim Clark �s a Lotus nem akadt ellenf�lre, rajt-c�l győzelem �s mesterh�rmas ker�lt Clark győzelmi list�j�ra. 1963 - Clark �s a Lotus l�nyeg�ben megism�telte egy �vvel előbbi produkci�j�t. B�r a versenyen n�h�ny k�r erej�ig Brabham vezetett, �s a leggyorsabb k�rt Surtees futotta a Ferrari-val, Clark ez�ttal is nagy f�l�nnyel szerezte meg a győzelmet. 1964 - Ez�ttal Brands Hatch-ben �llt rajthoz a mezőny, �s Aintree valamint Silverstone ut�n Clark a 3. hazai p�ly�n is győzni tudott, ez�ttal is bezsebelve pole-t, leggyorsabb k�rt �s futamgyőzelmet, mindezt an�lk�l hogy egy k�rre is �tadta volna a vezet�st. 1965 -Clark nem enged a szor�t�son, �s haza verseny�n ism�t fantasztikus teljes�tm�nyt ny�jtva, rajt-c�l győzelmet arat. Csak a leggyorsabb k�r lett Graham Hill-� a BRM-ben. 1966 - Jack Brabham vet v�get Clark uralm�nak, st�lusosan. Saj�t aut�j�ban mesterh�rmassal arat diadalt. 1967 - Clark �s a Lotus ism�t győzni tud, b�r ez�ttal m�r nagyobb csat�ban. Graham Hill j�n�h�ny k�r�n kereszt�l vezetett, am�g a motorja sz�t nem esett, a leggyorsabb k�rt pedig az ebben az �vben vil�gbanok Denny Hulme futotta meg. 1968 - M�g mindig a Lotus domin�l, de m�r Jim Clark n�lk�l, aki ekkor m�r nincs az �lők sor�ban. A pole-b�l Graham Hill indult, �s vezetett, am�g a f�ltengelye el nem t�rt. Ekkor csapatt�rsa, Jo Siffert vette �t a z�szl�t, �s a leggyorsabb k�rt is teljes�tve megnyerte a versenyt, ami a sv�jci pil�ta első győzelme volt. 1969 - A pole-b�l indul� Jochen Rindt �s Jackie Stewart nagy csat�j�t hozta a futam, v�g�l azt�n Stewart �a a Tyrrell győzelmeinek hossz� sor�ban az egyik elsőt. 1970 - Jochen Rindt ez�ttal is a pole-b�l indult, �s tragikus vil�gbajnoks�g�nak �v�ben meg is nyerte a futamot. Jack Brabham-et leggyorsabb k�re is csak a m�sodik helyig rep�tette. 1971 - Clay Regazzoni vezet�s�vel hossz� idő ut�n �jra egy Ferrari indult az �lről, de Stewart nem b�zta a v�letlenre a dolgot. A 3. k�rben �tvette a vezet�st, �s azut�n m�r vissza se n�zett, a leggyorsabb k�rrel egy�tt megnyerte a futamot. 1972 - Jacky Ickx ism�t az �lre kvalifik�lta a Ferrari-t, �s vezetett a 48-ik k�rig, amikor is elsz�llt az olajnyom�s, �s �t kellett adja a vezet�st Emerson Fittipaldi Lotus-�nak, aki meg is nyerte a versenyt. M�g�tte a leggyorsabb k�rt fut� Jackie Stewart �rt c�lba. 1973 - Az 1000. rajtj�t teljes�tő Ford motor uralta a versenyt, 3 k�l�nb�ző csapattal. Ronnie Peterson a Lotus-ban indult elsőnek, �s nagy csat�t v�vott Peter revson McLaren-j�vel, aki v�g�l győzni tudott, a leggyorsabb k�rt pedig James Hunt teljes�tette a March csapat aut�j�ban. 1974 - Niki Lauda �s a Ferrari domin�lt a h�tv�g�n, �s minden megvolt a mesterh�rmashoz, amikor 6 k�rrel a v�ge előtt a Ferrari gyeng�lkedni kezdett, �s Lauda v�g�l k�rh�tr�nyban, az 5. helyen fejezte be a futamot. A győzelem pedig Jody Scheckter-� lett a Tyrrel-ben. 1975 - A kaotikus esőfutamon Emerson Fittpaldi volt az egyetlen, aki be tudta fejezni a versenyt, pontosabban a leint�s pillanat�ban versenyben volt �s nem volt k�rh�tr�nyban. Az 56-ik k�rben intett�k le a futamot, amikor olyan m�rt�kben kezdtek kiesni a versenyzők, hogy nem volt �rtelme folytatni a roncsderbit. A 2-5. helyen jegyzett pil�t�k az 55. k�rben estek ki, valamennyien kics�sz�s �ldozatai lettek. A 6. helyezettet 2 k�r h�tr�nnyal intett�k le. 1976 - Niki Lauda ez�ttal be tudta fejezni a versenyt, �s mint ha csak a k�t �vvel előbbi verseny �jrarendez�se lett volna, pole-b�l indult, megfutotta a leggyorsabb k�rt, �s ez�ttal is Jody Scheckter volt a kih�v� a Tyrrell-ben, de a Ferrari ez�ttal v�gigment a versenyt�von, �s Lauda emelhette magasba a győzelmi tr�fe�t. 1977 - James Hunt �s a McLaren neve mell� mesterh�rmast jegyezhettek be az �vk�nyvekbe, de John Watson a Brabham-mel 49 k�r�n �t vezetett, mielőtt az aut� �zemanyagrendszere rendetlenkedni kezdett, �s v�g�l a 60. k�rben fel is kellett adja a k�zdelmet. Ezen a futamon �llt rajthoz elősz�r Gilles Villeneuve, �s a harmadik McLaren-ben a 11. helyen, 2 k�r h�tr�nnyal fejezte be a futamot. 1978 - A anagy k�zdelmet hoz� versenyen Ronnie Peterson v�ghtott neki elsőnek a t�vnak, hogy azt�n a 6. k�rben műszaki hiba miatt kiessen. A versenyen azt�n egym�st v�ltott�k a pil�t�k az �len. A v�g�re Carlos Reutemann Ferrari-ja �rt oda, szorosan m�g�tte Lauda Brabham-j�vel, aki a leggyorsabb k�rt is megfutotta. 1979 - A Williams csapat els� pole-j�t szerezte, Alan Jones-nak k�sz�nhetően, aki azt�n a 38. k�rig vezetett, amikor elfogyott al�la az aut�. Ekkor csapatt�rsa, Clay Regazzoni vette �t a vezet�st, megfutotta a leggyorsabb k�rt, �s megszerezte a Williams első futamgyőzelm�t. 1980 - Didier Pironi a Ligier-vel kvalifik�lta mag�t elsőnek, �s a leggyorsabb k�r is az �v� lett. A 60. k�rben azonban a gumija feladta, �s kiesett, de ekkor m�r Alen Jones vezetett, aki a tavalyi pech ut�n most megnyerte a futamot, �v v�g�n pedig a vil�gbajnoks�got is. 1981 A k�t Renault turbo, Ren� Arnoux �s Alain Prost indult az első sorb�l. Prost az �lre a rajt ut�n �s vezetett a 16. k�rig, amikor a turbo meghib�sodott, �s kiesett a versenyből. Ekkor Arnoux �tvette a vezet�st, �s 44 k�r�n �t tartotta is a hey�t, amikor az ő turb�ja is felmondta a szolg�latot. Ezzel John Watson ker�lt a mezőny �l�re, aki be tudta fejezni �s megnyerte a versenyt. 1982 - Keke Rosberg szerezte első pole-j�t (�v v�g�n pedig első VB-c�m�t) a Williams-szel. A versenyen viszont nem volt szernecs�je, �gy a visszat�rő Niki Lauda nagy f�l�nnyel tudta megnyerni a futamot. Brian Henton leggyorsabb k�re �lete egyetlen ilyen sikere volt. 1983 - Arnoux, ekkor m�r a Ferrari �l�s�ben �jra az �lről indulhatott, de a m�g kiss� fejletlen Ferrari Turbo nem tudta a l�pst tartani a Renault �s BMW motorokkal. N�mi csetepat� ut�n Piquet-val Prost �tvette a vezet�st, �s be is hozta a Renault az első helyre, a leggyorsabb k�r birtokosak�nt. 1984 - Nelson Piquet a Brabham/BMW-vel megszerezte a pole-t, a verseny azonban Lauda �s Prost Mclaren-p�rharc�r�l sz�lt, am�g Prost v�lt�ja sz�t nem esett, ami ut�n Lauda gond n�lk�l nyerte meg a futamot. 1985 - Keke Rosberg �s a Williams rajtolt elsőnek, de Prost �s Lauda, a McLaren k�t versenyzője ott folytatta ahol tavaly abbahagyta. Ez�ttal Lauda aut�ja hib�sodott meg, �s Prost nyerte meg a versenyt, amit a versenyb�r�s�g (merő t�ved�sből) egy k�rrel előbb intett le, mint kellett volna. 1986 - A Williams versenye volt, Mansell �s Piquet nagy csat�j�val. Piquet indult elsőnek, de Mansell, aki a leggyosabb k�rt is futotta, hatalmas k�zdelemben v�g�l megnyerte a versenyt, hazai k�z�ns�ge előtt. 1987 - A verseny az előző �vi m�sa volt. Piquet szerezte meg a pole-t. Mansell pedig nagy csat�ban a leggyorsabb k�rt, �s 100. futam�n a 10, győzelm�t. 1988 - A Senna-Prost p�rharc �v�ben ezt a fordul�t Senna nyerte. A futamon esett az eső, �gy Prost, aki nem szerette a vizes p�ly�t, nem teljes�tett j�l, �s ki is cs�szott. A pole-b�l indul� Gerhard Berger Ferrari-ja v�g�l egy k�r h�tr�nnyal �rt be Senna McLaren-je m�g�tt, a leggyorsabb k�rt teljes�tő Mansell pedig f�l perc lemarad�ssal hozta be a Williams/Judd-ot. 1989 - A pole-b�l rajtol� Senna a 11. k�rben kip�rd�lt, �gy azt�n Prost minden akad�ly n�lk�l vett revansot, �s nyerte meg a versenyt. Mansell ez�ttal is megfutotta a leggyorsabb k�rt, ebben az �vben m�r Ferrari-val. 1990 - A k�t Ferrari �s a k�t McLaren v�vott nagy csat�t, amit v�g�l a Ferrarik nyertek. Mansell-� lett a pole �s a leggyorsabb k�r, �m a z 55. k�rben v�lt�hiba miatt kiesett. A versenyt �gy csapatt�rsa, Alain Prost nyerte meg. 1991 - Mansell ebben az �vben m�r ism�t Williams-szel �llt rajthoz, �s a r�gi-�j csapat szerencs�t hozott neki, mesterh�rmassal aratta harmadik hazai győzelm�t. 1992 - Ebben az �vben a Williams hatalmas f�l�nye miatt nem is igaz�n lehetett k�ts�ges a v�gkimenetel, Mansell ism�t bes�p�rt mindent, negyedszer diadalmaskodva hazai k�z�ns�ge előtt. 1993 - Alain Prost vezette ebben az �vben a Williams-et, �s megszerezte a pole-t, de csapatt�rsa, Damon Hill a rajtn�l az �lre �llt, �s 41 k�r�n �t vezette a versenyt, amikor a motorja feladta. Ekkor Prsot �jra �tvette a vezet�st, �s megnyerte a futamot. 1994 Hill ebben az �vben mesterh�rmassal tudott győzni. Legnagyobb riv�lis�t, Michael Schumacher-t a s�rga z�szl� alatt t�rt�nt előz�s�rt előbb stop&go b�ntet�sre �t�lt�k, majd amikor ezt figyelmen k�v�l hagyta, kiz�rt�k a versenyből. 1995 - A pole-t �s a leggyorsabb k�rt ism�t Hill szerezte meg, de a 45. k�rben Schumacherrel �tk�ztek, �gy a győzelem Schumacher Benetton-os csapatt�rs�nak, Johny Herbert-nek az �l�be hullott, aki elősz�r tudott győzni, �s �pp hazai k�z�ns�g előtt. 1996 - Schumacher ekkor m�r a Ferrarin�l volt, de a k�t tűzpiros aut� az 5., illetve a 7. k�rben megadta mag�t, �gy a k�t Williams ellenf�l n�lk�l sz�guldozhatott, eg�szen a 26. k�rig, amikor Hill felf�ggeszt�se elt�r�tt, �s a versenyt az �j csapatt�rs, Jacques Villeneuve nyerte meg. 1997 - Jacques Villeneuve indult az �lről, de a versenyen Schumacher Ferrari-ja ebben az �vben m�r kem�ny ellenf�lnek bizonyult, am�g a jobb első ker�kagy tűzpirosra fel nem izzott, �s ki kellett �lljon a versenyből. Mika Hakkinen is vezetni tudta a futamot, am�g az ő aut�ja is fel nem mondta a szolg�latot, �gy v�g�l Villeneuve megnyerte a versenyt. 1998 - Hakkinen az ekkor m�r domin�ns McLaren-ben megszerezte az első rajtkock�t, A versenyen azonban leszakadt az �g, �s mindenki Schumacher �s a Ferrari dominanci�j�t v�rta az esős p�ly�n. Hakkinen azonban kirobban� form�ban aut�zott, �s Schumacher csak 10 k�rrel a futam leint�se előtt tudta utol�rni �s megelőzni. Azonban a verseny első szakasz�ban egy Safety Car peri�dus ut�n Schumacher m�g a c�lvonal el�r�se előtt előz�tt, miut�n az SC ki�llt, ez�rt 10 m�sodperces Stop&Go b�ntet�st �t�lt ellene a versenyb�r�s�g. Ezt az �t�letet a verseny utols� szakasz�ban k�z�lt�k a csapattal, amikor m�s MS vezetett, �s a b�ntet�s val�sz�nűleg a futamgyőzelembe ker�lt volna. Kihaszn�lva az akkor m�g l�tező kiskaput a szab�lyokban, Schumacher a legutols� k�rben �llt ki a boxba let�lteni a b�ntet�st, majd �jra elindulva a boxban haladt �t a c�lvonalon, �s megnyerte a versenyt. Ezt a kiskaput k�sőbb term�szetesen a FIA lez�rta, de az is hozz�tartozik a t�rt�nethez, hogy a b�r�k a maxim�lis idő lej�rta ut�n tudatt�k a csapattal a b�ntet�s t�ny�t (csaknem 40 k�r telt el a szab�lytalans�g �s az �t�lethirdet�s k�z�tt), �gy az m�r nem volt �rv�nyes. 1999 - Mika Hakkinen �s Schumacher ism�t �sszeakaszkodtak a bajnoks�gban, de ez a verseny mindkettőj�k sz�m�ra szerencs�tlen�l v�gződ�tt. Hakkinen az �lről indult, �s megfutotta a leggyorsabb k�rt, de a futamon egy rosszul r�gz�tett bal h�ts� ker�kcsavar v�get vetett verseny�nek. Sokkal rosszabbul j�rt Schumacher, akinek a f�kjei a Stowe kanyar előtt a felvezető k�rben felmondt�k a szolg�latot, �s nagy sebess�ggel ny�legyenesen a gumifalba csap�dott, kettős l�bt�r�st szenvedve. A versenyt v�g�l David Coulthard nyerte meg a m�sik McLaren-ben, hazai szurkol�i előtt. Ezut�n a baleset ut�n kezdtek foglalkozni a gondolattal, hogy kavics�gyak helyett ink�bb aszfaltozott buk�tereket k�ne kialak�tani, mivel Schumacher aut�ja a nagy sebess�g miatt szinte minden lassul�s n�lk�l pattogott v�gig a kavics�gyon. 2000 - Az egyre erős�dő Ferrari-val Rubens Barrichello tudta megszerezni az első rajtkock�t, de a versenyt mecahnikus hiba miatt nem tudta befejezni. Schumacher ezen a futamon nem remekelt, az 5. helyről indulva v�g�l harmadiknak tudott be�rni, David Coulthard �s Mika Hakkinen McLaren-je m�g�tt. A leggyorsabb k�rt Hakkinen futotta. 2001 - Schumacher ebben az �vben megszerezte a pole-t, de a versenyen Hakkinen �llva hagyta a Ferrari-kat, �s a leggyorsabb k�rrel a futamgyőzelmet is megszerezte. 2002 - Az ekkor m�r domin�ns Ferrari-val Schumacher v�gre kock�s z�szl� alatt is győzni tud Angli�ban. A pole-b�l Juan Pablo Montoya indult a Williams-BMW-vel, de v�g�l be kellett �rje a 3. helyez�ssel. A leggyorsabb k�rt a m�sodik helyen be�rő Barrichello teljes�tette. 2003 - Az eml�kezetes futam nagy csat�t �s Ferrari-győzelmet hozott, de az�ttal Rubens Barrichello vitte a z�szl�t, p�lyafut�s�nak tal�n legszebb győzelm�t aratva. Schumacher rossz kvalifik�ci�ja miatt eltűnt a mezőnyben, csapatt�rsa azonban hatalmas harc �s előz�sek ut�n győzni tudott, Montoya �s Raikk�en, Schumacher k�t VB-riv�lisa előtt., mesterh�rmassal. 2004 - Raikk�nen-� volt a pole, a versenyen azonban Schumacher, aki meglehetősen h�tulr�l indult, a szok�sos boxtaktik�nak k�sz�nhetően előbb a k�z�pmezőny, majd Raikk�nen el� ker�lt. A fiatal finn pil�ta a v�g�n megkergette Schumachert, de a győzelemhez nem volt el�g a sebess�g. 2005 - ?           Francia Nagyd�jak Győzelmek: Pil�t�k: Michael Schumacher (7), Alain Prost (6), Nigel Mansell (4) Csapatok: Ferrari (14), Williams (8), Lotus (7) Motorgy�rt�k: Ferrari (14), Ford (11), Renault (9) Dobog�s helyez�sek: Pil�t�k: Alain Prost (11), Michael Schumacher (9), Jackie Stewart, Nigel Mansell, Jack Brabham (6) Csapatok: Ferrari (41), Williams (21), McLaren (20) Motorgy�rt�k: Ferrari (41), Ford (35), Renault (24) Pole pozici�: Pil�t�k: Juan Manuel Fangio (5), Jim Clark (4), Michael Schumacher, Nigel Mansell, Jackie Stewart, Damon Hill, Alain Prost (3) Csapatok: Ferrari (14), Williams (10), Lotus (7) Motorgy�rt�k: Ferrari (14), Renault (12), Ford (8) Leggyorsabb k�r�k: Pil�t�k: David Coulthard (5), Nigel Mansell, Alain Prost, Juan Manuel Fangio, Michael Schumacher (4) Csapatok: Ferrari (11), McLaren, Williams (9) Motorgy�rt�k: Ferrari (11), Ford (10), Renault (8) Megszerzett pontok: Pil�t�k: Michael Schumacher (82), Alain Prost (81), Nigel Mansell (48) Csapatok: Ferrari (315), Williams (184), McLaren (163) Motorgy�rt�k: Ferrari (315), Ford (304), Renault (200) Az eddigi versenyek 1950 - Az első Francia Nagyd�jat, az 1950-es �v utols� előtti futam�t mesterh�rmassal Fangio nyerte, �s ezzel �tvette a vezet�st Farina-t�l a vil�gbajnoks�gban, aki az utols� k�r�kben esett ki műszaki okok miatt. Az �vadz�r�n azonban ugyanez pont ford�tva t�rt�nt meg, �s ezzel Nino Farina lett a Forma 1 első bajnoka. 1951 - Fangio ez�ttal is mester�rmast produk�l, a győzelemben osztozik Luigi Fagioli-val, aki 52 �vesen ezzel a legidősebb futamgyőztes lett a Forma 1 t�rt�net�ben. (Fangio 57, Fagoili 20 k�r�n �t vezette a győztes aut�t). 1952 - Fangio ebben az �vben nem �llt rajthoz, �s ahogy kettő kiv�tel�vel az �sszeset ebben az �vben, ezt is Alberto Ascari nyerte meg a Ferrari-val, ezen a futamon raj-c�l győzelmet �s mesterh�rmast szerezve. 1953 - Ascari 10. pole-j�t szerezte, de ellent�tben az előző �vi futammal most kem�ny ellenfelei akadtak. A versenyben Fangio, aki vezetett is egy darabig, megfutotta a leggyorsabb k�rt, de a befut� Mike Hawthorn lett a Ferrarival. Az első 6 c�lba�rkezőt mind�ssze nyolc m�sodperc v�lasztotta el egym�st�l. Ascari a negyedik, Fangio m�sodik lett. 1954 - Ez volt a Mercedes első versenye, �s azonnal az �lmezőnybe ugrot a csapat az ezen a versenyen ny�jtott teljes�tm�ny�vel. Fangio az �lről indulva megnyerte a versenyt, m�g�tte Karl Kling �rt c�lba a csapat m�sik aut�j�val. A harmadik ez�st nyilat korm�nyz� Hans Hermann ugyan motorhiba miatt feladni k�nyszer�lt a versenyt, de a leggyorsabb k�r megszerz�s�vel teljess� tette a bemutatkoz� csapat siker�t. 1956 - Ez a Ferrari versenye volt, Fangio az �lre kvalifik�lta mag�t, �s a leggyorsabb k�rt teljes�tette, Peter Collins pedig megnyerte a versenyt. �rdekess�g, hogy a Vanwall csapat egyik aut�j�t Harry Schell kvalifik�lta, azt�n Colin Chapman vezette a futamon. 1957 - Fangio utols� vil�gbajnoks�ga �v�ben ism�t pole-b�l indulva megnyerte a Francia Nagyd�jat, ez�ttal a Maserati vol�nj�n�l. A leggyorsabb k�rt a Ferraris Luigi Musso zsebelte be. 1958 - Mike Hawthorn versenye volt, aki ebben az �vben vil�gbajnok is lett a Ferrarival, b�r egyetlen futamot nyert eg�sz �vben, ezt az egyet. Itt viszon mesterh�rmassal, rajt-c�l győzelmet aratva diadalmaskodott. Ezen a versenyen mutatkozott be Phil Hill, a k�sőbbi vil�gbajnok, a Maserati-val hetedik tudott lenni. 1959 - Tov�bbra is a Ferrari domin�lt, Tony Brooks pole-b�l nyerte meg a versenyt, rajt c�l győzelemmel. A BRM csapat pil�t�ja, Stirling Moss teljes�tette a versenyben futott leggyorsabb k�rt. 1960 - A Cooper Climax �s Jack Brabham tarolt, Brabham mesterh�rmassal nyerte meg a futamot, n�h�ny k�rre adva csak �t a vezet�st Phil Hill Ferrarij�nak, �s m�g�tte 3 csapatt�rsa, Olivier Glendebien, Bruce McLaren �s Henry Taylor v�gzett. 1961 - Ism�t a Ferrari volt a legerősebb csapat ezen a versenyen, Phil Hill, b�r v�g�l nem tudott c�lba �rni, megszerezte a csapatanak a rajtelsős�get �s leggyorsabb k�rt, csapatt�rsa, Giancarlo Baghetti pedig �lete első futam�n megnyerte a versenyt, ami p�lyafut�sa egyetlen ilyen sikere is lett. 1962 - Jim Clark kvalaifik�lta mag�t elsőnek a Lotus-szal, �m a v�lt� meghib�sod�sa miatt ki�llni k�nyszer�lt. Graham Hill a BRM-mel megfutotta a leggyorsabb k�rt, de a versenyt, �let�ben elősz�r, Dan Gurney nyerte a Porsche 804-es vol�nj�n�l. 1963 - A Lotus 100. versenye volt ez, a Climax motornak pedig az 500., �s Jim Clark illő aj�nd�kkal k�sz�nt�tte a k�t nagy nevet: mesterh�rmassal, rajt-c�l győzelmet aratva diadalmaskodott. 1964 - Clark harmadszor is megszerzi a pole-t, de ez�ttal a motor adta fel alatta. A leggyorsabb k�rt Jack Brabham futotta, saj�t csapata aut�j�val, �s v�g�l fel�llhatott a dobog� 3. fok�ra. A győzelemnek mint csapatfőn�k �r�lhetett, ugyanis Dan Gurney a masik Brabham-Climax �l�s�ben megnyerte a futamot. 1965 - Jim Clark negyedszer is a leggyorsabb volt az időm�rőn, a 20. alkalommal p�lyafut�sa sor�n, �s ez�ttal mesterh�rmassal győzni is tudott, a Lotus csapat 20. győzelm�t szerezve. 1966 - Lorenzi Bandini a Ferrari-val �let�ben elősz�r megszerezte az első rajtkock�t, �s a versenyen a leggyorsabb k�rt is ő teljes�tette, �m ez nem hozott neki szerencs�t, 31 k�r vezet�s ut�n az �emanyagrendszer feladta. Jack Brabham �llt az �lre, �s megnyerte a versenyt, a Brabham/Repco egy�ttműk�d�s első siker�t aratva. 1967 - Graham Hill 10. alkalommal v�ghatott neki elsők�nt versenynek. 13 k�r�n �t vezette a futamot, �s a leggyorsabb k�rt is ő teljes�tette, de a felf�ggeszt�se megadta mag�t. A versenyt �gy ism�t Jack Brabham nyerte meg. 1968 Jochen Rindt első pole-j�t szerezte, de feladni k�nyszer�lt a versenyt, Pedro Rodriguez első leggyorsabb k�r�t, de szint�n nem tudta befejezni a versenyt, Jacky Ickx viszont igen, �s ezzel első futamgyőzelm�nek �r�lhetett. 1969 - Jackie Stewart domin�lt a Tyrrell For-dal, mesterh�rmassal �s rajt-c�l győzelemmel, a Ford 20. �s a saj�t 10. győzelm�t szerezve meg. 1970 - Jacky Ickx kvalifik�lta mag�t elsőnek, de a Ferrari motorja a verseny első harmad�ban elf�st�lt. Jack Brabham a leggyorsabb k�rt futotta, ami a 3. helyhez volt el�g. A győzelmet a Lotus-szal Jochen Rindt aratta. 1971 - Jackie Stewart dupl�z, �s rajt-c�l győzelmet aratva bes�p�r minden dicsős�get. 1972 - Chris Amon, a pil�ta akinek meg volt �rva hogy nem nyerhet, megszerezte az első rajtkock�t, megfutotta a leggyorsabb k�rt, �s f�lt�vig vezetett, amikor egy hiba a 3. helyre vetette vissza, �gy a futamot ism�t Jackie Stewart nyerte meg. 1973 - Stewart megint megszerezte a pole-t, de ez�ttal nem siker�lt győznie. A versenbyen a leggyorsabb k�rt Denny Hulme szerezte meg a McLaren-nek, a futamgyőzelmet pedig Ronnie Peterson a Lotus-nak, az �tvenediket a csapat t�rt�net�ben. 1974 - Niki Lauda a Ferrari-val az �lről indulhatott, de 16 k�r ut�n Peterson �tvette a vezet�st, �s ism�t győzni tudott. A leggyorsabb k�rt karrierje sor�n elősz�r Jody Scheckter szerezte meg. 1975 - Lauda ez�ttal m�r nem hagyta hogy kics�sszon a kez�ből a győzelem, �s rajt-c�l győzelmet szerzett. A leggyorsabb k�rt Jochen Mass h�d�totta el a McLaren-nel. 1976 - James Hunt a McLaren �l�s�ben megszerezte a pole-t, �s ahogy a vil�gbajnoks�gban is, nagy harcban Lauda Ferrari-ja előtt győzni tudott. 1977 - Mario Andretti a Lotus-szal mesterh�rmas aratott, de igencsak meg kellett dolgozzon a p�nz��rt, mivel eg�szen a legutols� k�rig John Watson vezette a futamot, ekkor siker�lt csak megelőznie őt Andretti-nek. 1978 - John Watson kvalifik�lta mag�t elsőnek a Brabham-mel, de Andretti ez�ttal mindj�rt az első k�rben az �lre �llt, �s a verseny v�g�ig m�r nem is adta �t a vezet�st senkinek. 1979 - A hazai p�ly�n megt�ltosod� urb� motoros Renault brill�rozott, Jean-Pierre Jabouille �s Ren� Arnoux r�v�n. Arnoux a leggyorsabb k�rt teljes�tette, az elsőt a csapat t�rt�net�ben, a Jabouille pedig az �lről indulva megnyerte a futamot, ami szint�n az első diadal volt a csapat sz�m�ra. 1980 - Jacques Lafitte �s a Ligier haza p�ly�n elsőnek tudta kvalifik�lni mag�t, �s 34 k�r�n �t vezetni is tudta a versenyt, de v�g�l a leggyorsabb k�rt is teljes�tő Alan Jones �s a Williams lett a győztes. 1981 - A Renault ism�t j�l teljes�tett hazai k�z�ns�ge előtt. Alain Prost megszerezte a pole-t, �s b�r Nelson Piquet a rajtn�l az �lre v�gott, a v�g�re Prost-nak siker�lt megszereznie az elsős�get, amit csapatt�rsa, Arnoux leggyorsabb k�re eg�sz�tett ki. 1982 - Ez�ttal Arnoux vitte a Renault z�szl�j�t, pole-b�l megnyerte a versenyt. A leggyorsabb k�rt Patrese teljes�tette a Brabham-BMW-vel. Ez volt a bajor motorgy�rt� első ilyen sikere. 1983 - Megint Prost gondoskodott a francia n�zők �r�m�ről, ez�ttal mesterh�rmassal győzve a Renault �l�s�ben. Ezen a versenyne deb�t�lt Jean-Louis Schlesser, aki a Forma 1-ben nem hagyott m�ly nyomokat, de a terepraliban saj�t �p�t�sű aut�ival komoly h�rn�vre tett szert, megnyerve t�bbek k�z�tt a Dakar-t is. 1984 - 5. �ve sorozatban francia csapat v�ghatott neki elsőnek a futamnak, ez�ttal Patrick Tambay kom�nyozta pole-ba a Renault-t, de ezzel v�get �rt a sikersorozat. Prost m�r a McLaren-nek szerezte meg a leggyorsabb k�rt, Tambay, pedig be kellett �rje a m�sodik helyez�ssel Niki Lauda McLaren-je m�g�tt. 1985 - Keke Rosberg Williams-Hond�ja rajtlhatott elsőnek, �s megfutotta a leggyorsabb k�rt is, �m a 10. k�rben Piquet �tvette a vezet�st, �s megnyerte a futamot. 1986 - Ayrton Senna kvalifik�lta mag�t elsőnek, de a rajtn�l t�bben is elmentek mellette, a 3. k�rben pedig �tk�z�s miatt fel kellett adja a versenyt. A leggyorsabb k�rt �s a győzelmet Nigel Mansell szerezte meg a Williams-ben. 1987 - A k�t Williams, Piquet �s Mansell uralta a versenyt, a 20. győzelmet szerezve a Honda motornak. Piquet futotta a leggyorsabb k�rt, Mansell pedig a pole-b�l megnyerte a versenyt. 1988 - A Prost-Senna McLaren h�ziversenynek ezt a fordul�j�t hazai k�z�ns�g előtt Prost nyerte nagy f�l�nnyel, t�bb mint f�l perccel csapatt�rsa előtt, mesterh�rmassal. 1989 - Prost a pole-b�l ism�t nyerni tudott, a 75. győzelmet szerezve a McLaren-nek. Senna aut�ja r�gt�n az első k�rben felmondta a szolg�latot. A leggyorsabb k�rt, az egyetlent p�lyafut�sa sor�n Mauricio Gugelmin szerezte a March csapanak. 1990 - A Ferrari ism�t erős ezen a p�ly�n, Mansell pole-b�l indulhat �s megfutja a leggyorsabb k�rt, de azt�n motorja feladja. Prost viszont a m�sik aut�ban megnyeri a versenyt, sorozatban harmadszor, megszerezve a Ferrari 100. győzelm�t. 1991 - Patrese indulhatott az �lről a Williams-ben, a versenyen azonban a csapatt�rs Mansell sz�guldott, eg�szen a c�lig, m�g�tte Prost Ferrari-j�val. 1992 - A Williams egyeduralkod� volt, �gy Mansell minden gond n�lk�l s�p�rte be a mesterh�rmast. 1993 - Damon Hill rajtolt az első kock�b�l, de a futamon Prsot el� tudott ker�lni, �s 3 tizedm�sodperccel a brit pil�ta előtt �rt c�lba, megnyerve 6. Francia Nagyd�j�t. A leggyorsabb k�rt a Benetton-nal Michael Schumacher futotta. 1994 - Damon Hill Ism�t elsőnek indul, �s megfutja a leggyorsabb k�rt is, de ez�ttal Schumacher �nekli ki a sajtot a sz�j�b�l, �s ism�t be kell �rje a m�sodik helyez�ssel. 1995 - Hill harmadszor is megszerzi a rajtelsős�get, de az esőversenyen Schumacher megint csak le tudja győzni, megfutva a leggyorsabb k�rt is. 1996 - Fordul a kocka, Schumacher a Ferrari-val az első rajthelyre kvalifik�lja mag�t, de az abban az �vben erre igencsak hajlamos aut� a felvezető k�rben megadja mag�t. A versenyen �gy a k�t Williams sz�guldozott, Jacques Villeneuve teljes�tette a leggyorsabb k�rt, Hill pedig v�gre fel�llhatott a dobog� legmagasabb fok�ra Franciaorsz�gban. 1997 - Schumacher ism�t megszerzi a pole-t �s ez�ttal mesterh�rmassal meg is nyeri a versenyt. 1998 - Mika Hakkinen a McLaren-nel elsőnek kvalifik�lja mag�t, Coulthard pediga versenyen megfutja a leggyorsabb k�rt, de a Ferrari a versenyen a McLaren el� tud ker�lni, Schumacher-Irvine sorrendben. 1999 - A kiss� kaotikus esős h�tv�g�n Rubens Barrichello megszerzi a Stewart csapat első pole-j�t. A versenyen Coulthard megfutja a leggyorsabb k�rt, de ez a h�tv�ge a kiscsapatok� volt, �s főleg Heinz-Harald Frentzen-�, aki a Jordan-ben megnyerte a futamot. 2000 - Schumacher pole-b�l indult, de 14 k�rrel a v�ge előtt feladta a Ferrari motor, �s a versenyt a McLaren-ben David Coulthard nyerte meg, aki� a leggyorsabb k�r is lett. 2001 - Schumacher v�vott nagy csat�t a Williams-ekkel, Juan Pablo Montoy�val, �s �ccs�vel Ralffal. Ralf Schumacher a pole-b�l indlhatott, de v�g�l b�tyja �rt be elsők�nt. Coulthard ism�t megszerezte a leggyorsabb k�rt a versenyben. 2002 - A Williams-BMW ez�ttal is erősnek bizonyult, Montoya megszerezte a BMW 25. edz�selsős�g�t, de a versenyen Schumacher megint győzni tudott, megszerezve ezzel 5. vil�gbajnoki c�m�t. A leggyorsabb k�rt ez�ttal is megfutotta verseny leggyorsabb k�r�t. 2003 A Williams ebben az �vben v�gre győzelemre tudta v�ltani a j� teljes�tm�nyt. Ralf Schumacher rajtolt elsőnek, de a leggyorsabb k�rt Montoya futotta, �s neki �llt a z�szl�, am�g egy kis f�lre�rt�s miatt a boxki�ll�sok sor�n Ralf Schumacher �t nem tudta venni a vezet�st, �s megnyerte a futamot. Ez a kis f�lre�rt�s nagy n�zetelt�r�shez vezetett Montoya �s a csapat k�z�tt. 2004 - Az erős�dő Renault-val Fernando Alonso indulhat elsőnek, �s fantasztikus teljes�tm�nyt ny�jt a versenyen is, de Schumacher a domin�ns F2004-ben egy megh�kkentő 4 ki�ll�sos taktik�val el� ker�l a versenyen, rekordnak sz�m�t� 7. győzelm�t aratva a francia p�ly�n. 2005           �vfordul�k a h�ten J�nius 13. 1982-ben ezen a napon szerezte első győzelm�t a BMW, Nelson Piquet �s a Brabham r�v�n. Ezt az�ta 18 tov�bi diadal k�vette, a legut�bbi a tavalyi szezon �vz�r�j�n, Braz�li�ban. J�nius 15. 12 �ve hunyt el James Hunt, egykori vil�gbajnok.A Hesketh �s a McLaren csapattal �rte el sikereit a 70-es �vekben, 93 futamon �llt rajthoz, �s t�z győzelmet szerzett. 1976-ban jutott el a vil�gbajnoki c�mig, nagy ellenfele Lauda volt, aki abban az �vben szenvedte el s�lyos baleset�t. A 2003-as Kanadai Nagyd�jon ezen a napon futotta első leggyosabb k�r�t Fernando Alonso. J�nius 17. 1962-ben ezen a napon aratta első futamgyőzelm�t Jim Clark. 1963 �s 1965 Forma 1-es bajnoka volt, �s abban az időben a legnagyobb pil�tak�nt tartott�k sz�mon. P�lyafut�s�nak korai hal�la vetett v�get, egy edz�sen vesztette �let�t, mind�ssze 32 �vesen. J�nius 18. 69 �vvel ezelőtt sz�letett Denny Hulme. Az �j-z�landi pil�ta 1965 �s 1974 k�z�tt versenyzett a Brabham �s a McLaren �l�s�ben. 112 verseny�ből nyolcon siker�lt nyernie, k�zt�k Monaco-ban, �s 1967-ben a Brabham-mel vil�gbajnoki c�met is szerzett. J�nius 19. Első győzelm�t aratta ezen a napon a francia Ligier csapat, az 1977-es Sv�d Nagyd�jon. 20 �ven �t, 1976-t�l 1996-ig ind�tottak aut�kat, �s olyan nagys�gok versenyeztek a csapatban, mint Jacky Ickx, Jacques Lafitte, Ren� Arnoux. 9 győzelmet, 9 leggyorsabb k�rt �s 9 pole-t szerzett a g�rda p�lyafut�sa sor�n, �s 1980-ban m�sodik volt a konstruktőr�k vil�gbajnoks�g�ban. 1996-ban Alain Prost v�s�rolta meg a csapatot, de sajnos n�h�ny �v m�lva csődbe mentek, �s a nagy m�lt� egys�get felsz�molt�k.           Az Amerikai Egyes�lt �llamok Nagyd�ja Kiss� bonyolult a helyzet, ha az ember �ssze akarja �rni az USA Nagyd�jak t�rt�net�t. Sok helysz�nen, sok n�v alatt �s nagyon sokszor versenyeztek Forma 1-es pil�t�k �s csapatok az Egyes�lt �llamokban. 1950-től 1960-ig a h�res indianapolis-i 500 m�rf�ldes futam, az Indy 500 belesz�m�tott a Forma 1 vil�gbajnoks�g pontverseny�be. Ezeken a viadalokon persze rendre a hazai p�lya előny�t �lvező amerikai pil�t�k �s csapatok diadalmaskodtak, �s �gy sz�lettek �rdekes statisztik�k is. P�ld�ul mind a mai napig Bill Vukovich-� a legjobb győzelmi ar�ny a Forma-1 t�rt�net�ben, kereken 100%. Aki arra tippelne, hogy egyetlen futamon indult, az t�ved, 1953-ban �s 1954-ben indult az 500 m�rf�ldes versenyen, �s mind a kettőt meg is nyerte. Hivatalos USA Nagyd�j�rt 1959-ben rajtolt elősz�r a mezőny, Sebring-ben, ahol ma is komoly versenyeket rendeznek. Egy �vvel k�sőbb Riverside adott otthont a futamnak, v�g�l 1961-ben Watkins Glen-be k�lt�z�tt a Cirkusz, �s 1980-ig ott is maradt. 8 �v kihagy�s ut�n Phoenix-be ker�lt �t a verseny, de mind�ssze 3 nagyd�j ut�n, 1991-től �jabb 9 �vet kellett v�rni, hogy a Sz�guld� Cirkusz az �jvil�gba l�togasson. 2000-ben ism�t Indianapolis-ban d�b�r�gtek fel a motorok, a Forma 1 sz�m�ra �talak�tott p�ly�n, ami mag�ban foglalja az ov�lp�lya jelentős r�sz�t, �s term�szetesen a t�gl�kkal kirakott c�lvonalat is. Az�ta minden �vben megrendez�sre ker�lt a verseny, �s eln�zve az amerikaiak erőfesz�t�seit, hogy n�pszerűs�ts�k a sportot �s ism�t amerikai pil�ta versenyezzen a Forma 1-ben, m�g j� darabig meg is fogj�k rendezni. Győzelmek: Pil�t�k: Jim Clark, Graham Hill, Michael Schumacher (3) Csapatok: Lotus (8), Ferrari (7), McLaren (6) Motorgy�rt�k: Ford (11), Ferrari (7), Climax, BRM (4) Dobog�s helyez�sek: Pil�t�k: Graham Hill (6), Michael Schumacher (5), John Surtees, Carlos Reutemann, James Hunt, Jim Clark (4) Csapatok: Ferrari (15), Lotus (14), Mclaren (12) Motorgy�rt�k: Ford (35), Ferrari (15), Climax (12) Pole pozici�: Pil�t�k: Michael Schumacher, Graham Hill (3), James Hunt, Jack Brabham, Jim Clark, Jackie Stewart, Mario Andretti, Ayrton Senna, Stirling Moss (2) Csapatok: Lotus (8), McLaren, Ferrari (6) Motorgy�rt�k: Ford (11), Ferrari (6), Climax (5) Leggyorsabb k�r�k: Pil�t�k: Jim Clark (3), James Hunt, Jack Brabham, Jackie Stewart, Jacky Ickx, Graham Hill, Rubens Barrichello (2) Csapatok: Lotus, Ferrari (6), McLaren (5) Motorgy�rt�k: Ford (12), Climax, Ferrari (6) Megszerzett pontok: Pil�t�k: Graham Hill (47), Michael Schumacher (42), Jim Clark, James Hunt (31) Csapatok: Ferrari (133), Lotus (118), McLaren (112) Motorgy�rt�k: Ford (294), Ferrari (133), Climax (97) Az eddigi versenyek 1959 - Az első amerikai viadal a Cooper-ek versenye volt. A legend�s Stirling Moss rajtolhatott el elsőnek, �s 5 k�r�n �t vezette is a futamot, amikor v�lt�hiba miatt ki�llni k�nyszer�lt. Ekkor Jack Brabham vette �t a vezet�st egy m�sik Cooper-ben, aki a vil�gbajnoks�got is vezette, de nem sokkal Tony Brooks előtt. A leggyorsabb k�rt k�zben a szint�n Cooper-rel versenyző Maurice Trintignant futotta meg. A dr�ma az utols� k�rben k�vetkezett be, amikor alig f�l k�rrel a v�ge előtt Brabham aut�j�b�l kifogyott a benzin. Ekkor Bruce McLaren �llt az �lre, szint�n Cooper-rel, �s megszerezte �lete első futamgyőzelm�t. Tony Brooks-ot harmadiknak intett�k le, de Brabham-et m�g kies�se ut�n is �rv�nyes pontszerző helyre sorolt�k, �gy a 4. hely�rt kapott ponotokkal megnyerte a vil�gbajnoks�got. 1960 - Stirling Moss ism�t elsőnek kvalifik�lta mag�t, ez�ttal m�r a Lotus �l�s�ben, �s szerencs�t is hoztak egym�snak. Moss megnyerte a futamot, ami a Lotus csapat első győzelme volt. A leggyorsabb k�r Jack Brabham-� lett, aki ez�ttal is negyedik heyen fejezte be a futamot, �s szint�n ezzel a pontszerz�ssel biztos�totta be mag�nak a vil�gbajnoki győzelmet. 1961 - Jack Brabham ez�ttal megszerezte a leggyorsabb k�rt �s az első rajtkock�t, de a technika ez�ttal is cserbenhagyta, �s fel kellett adja a futamot. A győzelmet a brit Innes Ireland szerezte meg, akinek ez volt az egyetlen Forma 1-es győzelme. 1962 - Jim Clark az első mesterh�rmast aratja az amerikai nagyd�jak t�rt�net�ben, győzelemre rep�tve a Lotus-t. 1963 - Jim Clark m�r bajnokk�nt �rkezett a futamra, �s b�r a k�t h�tral�vő futamot megnyerte, itt nem brill�rozott, a leggyorsabb k�r begyűjt�s�vel is k�rh�tr�nyban fejezte be a futamot. Graham Hill rajtolhatott el elsőnek, �m Surtees sok�ig vezetett, am�g motorhiba miatt ki�llni nem k�nyszer�lt. Hill ekkor ism�t az �lre �llt, �s megnyerte a versenyt. 1964 - Clark ez�ttal pole-b�l indulhatott, megfutotta a leggyosabb k�rt, �s vezetett sok�ig, am�g aut�ja fel nem adta. Ekkor �tugrott csapatt�rsa, Mike Spence versenyg�p�be, de hamarosan ez a l� is kidőlt al�la, �s fel kellett adja a versenyt. Graham Hill a BRM-mel ism�t megnyerte a nagyd�jat. 1965 - Hill ez�ttal nem b�zta a v�letlenre, �s elsőnek rajtolt el, megfutotta a leggyorsabb k�rt, �s meg is nyerte az esőfutamot. 1966 - Jack Brabham saj�t aut�j�val elsőnek kvalifik�lta mag�t, �s j� ideig vezetett is, mielőtt motorhiba miatt kiesett. Lorenzo Bandini is az első helyen haladt, amikor kiesett, v�g�l azt�n Jim Clark futott �t elsőnek a c�lvonalon. A leggyorsabb k�rt John Surtees teljes�tette. 1967 - A futam Jim Clark �s Graham Hill nagy csat�j�t hozta. Hill rajtolhatott elsőnek, �s a leggyorsabb k�rt is ő futotta, �s sok�ig vezetett, de v�g�l 9 m�sodperccel Clark m�g�tt �rt c�lba. 1968 - Mario Andretti, a hazai versenyző szerezte meg �lete első pole-j�t, de Jackie Stewart elsőnek fordult be a rajt ut�ni kanyarba, �s v�gig vezetve megnyerte a futamot, megfutva a leggyorsabb k�rt is. 1969 - Jochen Rindt első futamgyőzelm�t hozta a verseny, �s nem is ak�rmilyen m�don, mert mindj�rt mesterh�rmassal �llhatott fel a dobog�ra. Jacie Stewart csak n�h�ny k�rre tudta �tvenni tőle a vezet�st, �m motorhiba miatt fel kellett adja a k�zdelmet. 1970 - Jacky Ickx a Ferrarival elsőnek kvalifik�lta mag�t, �s a leggyorsabb k�rt is az ő nev�hez �rt�k be, de a futamon nem siker�lt a mesterh�rmas, v�g�l 4. helyen intett�k le. Jackie Stewart a verseny nagy r�sz�ben vezetett, am�g a technika ism�t el nem b�nt vele, �s a győztes a hazai k�z�ns�g nagy �r�m�re Emerson Fittipaldi lett. A vil�gbajnoks�g sorsa ezen a futamon dőlt el - de bizarr �s tragikus m�don. Jochen Rindt a monzai futamon �let�t vesztette, de akkor m�r olyan pontf�l�nnyel vezette a bajnoks�got, hogy �v v�g�ig sem siker�lt senkinek utol�rni, �gy ő lett a Forma 1 t�rt�net�nek első �s szerencs�re m�ig utols� posztumusz vil�gbajnoka. 1971 - Stewart a pole-b�l rajtolt, �s ezt a futamot is vezette egy darabig, de a győzelmet most sem siker�lt megszereznie. A leggyorsabb k�rt Jacky Ickx teljes�tette a Ferrari-val, a futamot pedig Francois C�vert nyerte meg a m�sik Tyrrell-ben, az elsőt p�lyafut�sa sor�n. 1972 - Jackie Stewart v�gre oda�r, �s hatalmas mesterh�rmassal, rajt-c�l győzelemmel megnyeri a futamot. 1973 - Ronnie Peterson az első rajtkock�b�l indulhatott a Lotus-szal, �s a vezető helyet meg is őrizte eg�szen a c�lig. Csup�n a versenyben futott leggyorsabb k�rt tudta elrabolni James Hunt. 1974 - A Brabham �s k�t d�l-amerikai pil�t�ja, Carlos Reutemann �s Carlos Pace domin�lt a futamon. Reutemann, az argentin pil�ta a pole-b�l indulva rajt-c�l győzelmet aratott, brazil csapatt�rsa pedig megfutotta a leggyorsabb k�rt, �s m�sodik helyen �rt c�lba. 1975 - Sorozatban a harmadik rajt-c�l győzelem k�vetkezett az USA Nagyd�jon, ez�ttal Niki Lauda �s a Ferrari v�gt�zott v�gig a versenyt�von, szorosan m�g�tte az �ld�ző Fittipaldi McLaren-je, aki meg is futotta a leggyorsabb k�rt. 1976 - James Hunt a pole-b�l indult, megfutotta a leggyorsabb k�rt, �s miut�n a verseny utols� szakasz�ban �tvette a vezet�st Jody Scheckter-től, meg is nyerte a versenyt. A s�lyos s�r�l�s�ből l�badoz� Lauda 3. tudott lenni, �gy Hunt megtette az utols� nagy l�p�st vil�gbajnoki c�me fel�. 1977 - Hunt ism�t megnyerte a versenyt a pole-b�l indulva, de a sors �gy hozta, hogy �pp ezen a futamon biztos�totta be Niki Lauda a vil�gbajnoki c�m�t, amihez m�r egy 4. hely is el�g volt. 1978 - Mario Andretti rajtolt az �lről, �s b�r nem �rt c�lba, szem�ly�ben ism�t Watkins Glen avatta a Forma 1 vil�gbajnok�t. A futamon Carlos Reutemann győz�tt, a leggyorsabb k�r pedig Jean-Pier Jarier-� lett. 1979 - Alan Jones szerezte meg az első rajthelyet a Williams-szel, de a felf�ggeszt�s hib�ja miatt a futam felad�s�ra k�nyszer�lt a 35. k�rben. Ekkor m�r Gilles Villeneuve vezetett a Ferrari-val, �s meg is nyerte a futamot. A leggyorsabb k�rt Nelson Piquet teljes�tette, elősz�r p�lyafut�sa sor�n. 1980 - Az olasz Bruno Giacomeli rajtolt elsőnek az Alfa Romeo-val, �s a 31-ik k�rig vezette a futamot, amikor elektronikus meghib�sod�s miatt ki�llni k�nyszer�lt. Alan Jones �llt az �lre a Williams-ben, �s a verseny leggyorsabb k�r�t is megfutva megnyerte a futamot. 1989 - Phoenix-ben az utcai p�ly�ra t�rt vissza a Forma 1, �s a k�t McLaren �sz, Prost �s Senna harc�t hozta a futam. Senna az �lről indult, �s a leggyorsabb k�rt is ő teljes�tette, de a versenyen Prost megelőzte, �s megnyerte a futamot. Senna a 44. k�rben fel is k�nyszer�lt adni a versenyt elektromos meghib�sod�s miatt. 1990 - A k�t McLaren ism�t tarolt, de az�ttal m�r Berger volt Senna csapatt�rsa. Meglepet�sre Berger szerezte meg a pole-t, �s a leggyorsabb k�rt is, de kuplunghiba miatt ki�llni k�nyszer�lt, �pp a 44. k�rben, ahogy az előző �vben Senna. Senna v�g�l megnyerte az szezonnyit� versenyt, szorosan a sark�ban a Tyrrell-el villog� fiatal Alesi-vel. 1991 - Senna ez�ttal is elsők�nt rajtolhatott, �s meg is nyerte a futamot. A mesterh�rmast�l Alesi fosztotta meg, aki ekkor m�r a Ferrari-val versenyzett, �s megfutotta a leggyorsabb k�rt. Mika Hakinen ezen a futamon �llt elősz�r rajthoz. 2000 - Az Indianapolis-ban rendezett első futam kettős Ferrari sikert hozott, Michael Schumacher az �lről indulva megnyerte a futamot, �s megtette az utols� előtti l�p�st első Ferraris vil�gbajnoki c�me fel�. A nagy riv�lis, Mika Hakkinen motorhiba miatt nem szerzett pontot, csapatt�rsa, David Coulthard pedig csak a leggyorsabb k�rrel v�gasztalhatta a csapatot. 2001 - Ebben az �vben Schumacher m�r bajnokk�nt �rkezett az �jvil�gba. Megszerezte a pole-t, a versenyen azonban Mika Hakkinen le tudta győzni. A leggyorsabb k�rt az előző �vben ugyanitt m�g Indy 500-on indul� Juan-Pablo Montoya szerezte meg. 2002 - A domin�ns Ferrariknak nem volt ellenfel�k. Schumacher rajtolhatott elsőnek, �s szinte v�gig vezetett, �m a befut�n�l t�rt�nt kis gixer miatt v�g�l Barrichello nyerte a futamot. A form�ci�ban �rkező v�r�s aut�k pil�t�i kiss� elsz�molt�k magukat, �s v�g�l Barrichello 0.011 m�sodperccel csapatt�rsa előtt haladt �t a c�lvonalon. 2003 - A ki�lezett vil�gbajnoki k�zdelemben Raikk�nen, Montoya �s Schumacher vil�gbajnoki es�lyesk�nt �rkezik a futamra. Raikk�nnen indult elsőnek, de a dr�mai versenyen azt�n k�zbesz�l az eső �s a versenyb�r�k. Montoya egy vitathat� �thajt�sos b�ntet�st kap Barrichello-val val� koccan�s��rt, �s a kolumbiai m�r nem is tudta �sszeszedni mag�t, a vizes p�ly�n csak esett-kelt. Raikk�nnen sz�pen versenyzett, de az esős Bridgestone gumiknak nem volt elenfel�k, �s Schumacher nagy f�l�nnyel nyerte a futamot, a leggyorsabb k�rt is teljes�tve. 2004 - Az �jra f�l�nyben l�vő Ferrarik uralt�k a versenyt, Barrichello rajtolt az �lről �s teljes�tette a leggyorsabb k�rt, Michael Schumacher pedig megnyerte a versenyt. A defektekkel tark�tott versenyen Ralf Schumacher ijesztő balesetet szenved, amikor a c�legyenes előtti �vben bal h�ts� gumija felrobban, �s k�zel 300 km-es sebess�ggel a felnak csap�dik. Szerencs�re komoly s�r�l�s n�lk�l �ssza meg a balesetet, de a p�lyab�r�k cs�ny�n el�gtelenre vizsg�znak. 2005 - ?           Montreali visszatekintő A Kanadai Nagyd�j t�rt�nete 1967-ig ny�lik vissza. Az első futamot a Mosport Park-ban rendezt�k, majd k�t alkalommal a Mont Trembalnt-i p�lya adott otthont a versenynek, azt�n eg�szen 1977-ig ism�t a Mosport Park. A jelenlegi p�ly�n, a Notre Dame szigeten Montrealban 1978-ban �llt rajthoz elősz�r a mezőny, �s 1987 kiv�tel�vel ez az�ta is minden �vben �gy t�rt�nt. A p�lya cs�cstart�ja Michael Schumacher, aki m�r h�tszer �llhatott fel itt a dobog� legmagasabb fok�ra. Győzelmek: Pil�t�k: Michael Schumacher (7), Nelson Piquet (3), Jackie Stewart, Alan Jones, Jacky Ickx, Ayrton Senna (2) Csapatok: Ferrari (11), Mclaren (8), Williams (7) Motorgy�rt�k: Ford (12), Ferrari (11), Honda (4) Dobog�s helyez�sek: Pil�t�k: Michael Schumacher (10), Jean Alesi, Nelson Piquet, Alain Prost (5) Csapatok: Ferrari (27), McLaren (22), Williams (18) Motorgy�rt�k: Ford (39), Ferrari (27), Renault (11) Pole poz�ci�: Pil�t�k: Michael Schumacher (6), Nelson Piquet, Ayrton Senna (3) Csapatok: McLaren, Williams (8), Ferrari (6) Motorgy�rt�k: Ford (14), Ferrari (6), Honda, Renault (5) Leggyorsabb k�r�k: Pil�t�k: Michael Schumacher (4), Gerhard Berger, Nelson Piquet, Alan Jones, Didier Pironi, Ayrton Senna (2) Csapatok: McLaren, Williams, Ferrari (7) Motorgy�rt�k: Ford (16), Ferrari (7), Renault (5) Megszerzett pontok: Pil�t�k: Michael Schumacher (90), Nelson Piquet (46), Alain Prost (34) Csapatok: Ferrari (207), McLaren (180), Williams (148) Motorgy�rt�k: Ford (333), Ferrari (207), Renault (99) Az eddigi versenyek 1967 - Jim Clark a Lotusban megszerzi az első rajtkock�t a nyit� kanadai futamon. Az esőversenyen azt�n j� darabig vezetett is, �s a leggyorsabb k�rt is az ő neve mell� jegyezt�k be, �m v�g�l elektronikus hiba miatt fel kellett adja a versenyt. A futamot a k�t Brabham uralta, Denny Hulme m�sodiknak futott be, csapatt�rsa �s csapatfőn�ke, Jack Brabham pedig megnyerte a versenyt. 1968 - A fordulatos versenyt Jochen Rindt kezdhette meg az �lről, de sz�m�ra a verseny v�get �rt a 39-ik k�rben, amikor motorja felmondta a szolg�latot. A rajtt�l Chris Amon vezette a mezőnyt a Ferrari-val, de ő volt az a pil�ta, akinek soha nem siker�lhetett, mert �gy akart�k az �giek, �s a 72. k�rben a v�lt�ja feladta. A leggyorsabb k�rt Jo Siffert futotta, Amon kies�se ut�n pedig Denny Hulme vette �t a vezet�st a McLaren-ben, �s meg is nyerte a futamot. M�g�tte csapatfőn�ke, Bruce McLaren futott be. Ezen a versenyen �llt elősz�r rajthoz Henri Pescarolo, aki 61 Forma-1-es futam�n igaz�n �t�tő sikert nem �rt el, de csapata �s aut�ja id�n is indul a Le Mans-i versenyen, �s jelenleg az egyik leges�lyesebbnek tartj�k. �rdekess�g, hogy az egyik aut�t Sebastian Loeb, a jelenlegi WRC bajnok �s bajnokes�lyes vezeti majd. 1969 - Jacky Ickx indult a pole-b�l, �s meg is nyerte a futamot, igaz a nagy ellenfelek elv�reztek technikai probl�m�k miatt. A leggyorsabb k�rt Jacky Ickx �s Jack Brabham teljesitette. :) Akkoriban m�g csak tizedm�sodpercekig m�rt�k a k�ridőket, �s a k�t pil�ta azonos időt, 1:18.1 m�sodpercet teljesitett. Mivel Ickx előbb, a 32-ik k�rben �rte el ezt az eredm�nyt, �gy tulajdonk�ppen ő k�ne legyen a leggyorsabb k�r (�s ezzel egy mesterh�rmas) birtokosa, �m m�gis Jack Brabham nev�t �rt�k be ehhez a teljes�tm�nyhez. 1970 - Jackie Stewart kvalifik�lta mag�t elsők�nt, de a futamon a 31-ik k�rben vezető helyről ki�llni k�nyszer�lt a felf�ggeszt�s hib�ja miatt. Onnant�l nem volt ami meg�ll�tsa a Ferrarikat, Clay Regazzini a leggyorsabb k�rt teljes�tette, Jacky Ickx pedig megism�telte előző �vi teljes�tm�ny�t, �s megnyerte a versenyt. 1971 - Stewart �s a Tyrrell ism�t az �lről indulhatott, �s ebben az �vben m�r elker�lte a balszerencse, befejezte a futamot, �s amikor az esőversenyt idő előtt leintett�k, meg is nyerte. A leggyorsabb k�rt Denny Hulme futotta meg a McLaren-nel. 1972 - Peter Revson megszerezte a McLaren csapat első pole-j�t, de a futamon Jackie Stewart futotta meg a leggyorsabb k�rt, �s ism�t diadalmaskodott, jubileumi sorozat keret�ben. A Tyrrell 006-os mindj�rt az első futam�n diadalmaskodni tudott, �s ez volt a Tyrrell csapat 10., Jackie Stewart 25., a Ford Cosworth DFV motornak pedig az 50. futamgyőzelme. 1973 - Az esőfutamon nem kevesebb mint 7 pil�ta vezetett hosszabb-r�videbb ideig, de legt�bbet k�z�l�k, �s ami a legfontosabb, az utols� k�rben Peter Revson. A McLaren győzelm�hez a k�t Lotus adta a k�r�t�st a h�tv�g�n, Ronnie Peterson a pole-t szerezte meg, Emerson Fittipaldi pedig a leggyorsabb k�rt. 1974 - Emerson Fittipaldi indult az �lről, de Niki Lauda Ferrarija eg�szen a 67-ik k�rig vezette a mezőnyt, amikor feladni k�nyszer�lt a versenyt. Fittipaldi ekkor ism�t az �lre �llt, �s megnyerte a futamot. 1976 - James Hunt megszerezte az első rajtkock�t, �s a versenyen a McLaren csapat 20. győzelm�t is. A leggyorsabb k�rt Patrick D�pailler futotta meg a Tyrrel-lel. 1977 - Mario Andretti a Lotus-szal elsőnek kvalifik�lta mag�t, megszerezve ezzel a Goodyear 100. pole-j�t. A versenyen azt�n megfutotta a leggyorsabb k�rt is, �s eg�szen a 77-ik k�rig vezette a versenyt. 3 k�rrel a v�ge előtt azt�n a Cosworth motor feladta, �s Jody Scheckter a Wolf csapat aut�j�val megnyerte a futamot. 1978 - Jean-Pier Jarier v�ghatott neki elsők�nt a t�vnak, a leggyorsabb k�rt pedig Alan Jones neve mell� jegyezt�k, de a nap hőse Gilles Vileneuve volt, aki �lete első futamgyőzelm�t �pp hazai p�ly�j�n, hazai k�z�ns�ge előtt nyerhette meg, az első futamon, amit Montreal-ban rendeztek meg, a kanadai francia k�z�ss�g főv�ros�ban. A p�ly�t Villeneuve hal�la ut�n r�la nevezt�k el, a hivatalos neve a mai napig Circuit Gilles Villeneuve. 1979 - Alan Jones �s a Williams ebben az �vben m�r tarolt, �s mesterh�rmassal gyűjt�tte be a győzelmet. Villeneuve t�bb mint a futam fel�ig vezetett, de v�g�l be kellett �rje a m�sodik helyez�ssel. 1980 - Az első helyről Nelson Piquet indulhatott, a leggyorsabb k�rt Didier Pironi futotta, de a versenyt ism�t Alan Jones nyerte meg. A h�rom pil�ta felv�ltva vezette a versenyt, de Piquet motorja feladta, Pironi pedig v�g�l csak 3. lett. 1981 - Piquet ebben az �vben is megszerezte a rajtelsős�get, de ebben az �vben sem volt szerencs�je, a versenyen �ml�tt az eső, �s v�g�l k�rh�tr�nyban fejezte be a futamot. A leggyorsabb k�rt John Watson teljesitett a McLaren-ben, a 2 �ra ut�n leintett futamot pedig Jacques Lafitte nyerte meg. Ezen a futamon indult elősz�r az idősebb Jacques Villeneuve, Gilles Villeneuve testv�re, a 97-es vil�gbajnok nagyb�tja. Neki nem volt olyan sikeres a p�lyafut�sa mint rokonainak, 3 versenyen indult, de egyszer sem tudta kvalifik�lni mag�t. 1982 - Piquet v�gre meg tudta szerezni a győzelmet, de a h�tv�g�t be�rny�kolta Riccardo Paletti hal�la, aki a rajt ut�ni t�megbalesetben vesztette �let�t. A futamot �jraind�tott�k, amin az eredetileg pole-b�l indul� Pironi teljes�tette a leggyorsabb k�rt. 1983 - A futamot a Ferrari k�t francia pil�t�ja, Patrick Tambay �s Ren� Arnoux uralta. Arnoux indult az �lről �s megnyerte a futamot szinte v�gig vezetve, Tambay viszont a leggyorsabb k�rrel b�szk�lkedhetett. 1984 - Piquet a Brabham BMW-vel tarolt, rajt-c�l győzelemmel aratott mesterh�rmast. 1985 - A k�t Ferrari uralta ism�t a p�ly�t, Alboreto �s Johansson kettős győzelmet arattak, b�r a pole-b�l Elio de Anglis indult, a leggyorsabb k�rt pedig Ayrton Senna teljes�tette. 1986 - Ez a futam a Williams-Honda versenye volt, Mansell megnyerte a futamot a pole-b�l, Piquet pedig a leggyorsabb k�rt futotta, b�r Alain Prost bef�rt m�g el� a m�sodik helyre a McLaren-nel. 1988 - Ayrton Senna a domin�ns McLaren-nel mesterh�rmast aratott. 1989 - A k�t McLaren, Prost �s Senna, aki a pole-b�l indult, ebben az �vben technikai hib�k miatt kiestek, teret adva a t�bbieknek. A futamot Thierry Boutsen nyerte a Williams-szel, a leggyorsabb k�r pedig Jonathan Palmer egyetlen ilyen eredm�nye, �s a Tyrrell utols� leggyorsabb k�re volt. 1990 - Senna rajtolt el elsőnek, �s meg is nyerte az esőfutamot, de csak n�h�ny m�sodperccel Piquet Benettonja előtt. A leggyorsabb k�rt csapatt�rsa, Gerhard Berger teljesitette. 1991 - Riccardo Patrese indult elsőnek, de csapatt�rsa, Nigel Mansell futotta meg a leggyorsabb k�rt �s vezette a legutols� k�rig a futamot, amikor elkezdte �nnepelni mag�t, �s �r�m�ben műk�d�sb