Tartalom: 1. baseball 2.labdar�g�s 3.tenisz 4.floorball 5.r�plabda

A labdar�g�s t�rt�nete

E sport legősibb form�ja a k�nai forr�sokban szerepel - mai tud�sunk szerint -, ahol az Kr.e. 2000 k�r�l Huang-ti cs�sz�r a gyalogos katon�k kik�pz�s�ben haszn�lta, hogy gyorsas�gukat, �gyess�g�ket �s tal�l�konys�gukat fejlessze. A rabszolg�k kiv�tel�vel az eg�sz n�p k�r�ben elterjedt a cu-k� (csu-k�h)-nek nevezett j�t�k. Az elnevez�s magyarra sz� szerint ford�tva "r�gni-labd�"-t jelent.

A szab�lyokr�l annyit tudni, hogy a j�t�kt�r k�zep�re egym�st�l kb. 4 m�ter t�vols�gra k�t kb. 4 m�ter magas bambuszrudat �ll�tottak, k�z�j�k h�l�t fesz�tettek. A h�l� felső r�sz�re egy 60 cm �tm�rőjű ny�l�st v�gtak, ez volt a "kapu". A h�l� k�t oldal�r�l r�g�ssal, �kl�z�ssel, fejelve, h�ttal vagy mellel �rintve kellett a "kapuba" juttatni, nyitott teny�rrel viszont tilos volt �rinteni. Mag�t a labd�t nyolc bőrdarabb�l varrt�k �ssze, tollal �s �llati szőrrel t�mt�k ki. Kr.e. 2000 k�r�li időkből fennmaradt a labdar�g�s 25 fejezetből �ll� k�zik�nyve.
K�nai mint�ra Jap�nban is megjelent e sport őse kemari n�ven - b�r jelentős k�l�nbs�g, hogy itt kultikus szerepet j�tszott, kezdetben csak a főnemess�g kiv�lts�ga volt a j�t�k, majd a miniszteri rang� hivatalnokok is r�szt vehettek benne. A szab�lyok szerint 4-6 j�t�kos kimon�ban k�rbe�llt a p�ly�n, a feladat az volt, hogy a labd�t l�bbal min�l tov�bb a levegőben tarts�k.
A g�r�g - r�mai testkult�r�ban ez a fajta j�t�k nem kapott szerepet, legk�zelebb pedig csak a k�z�pkorban tal�lkozhatunk vele Angli�ban �s Franciaorsz�gban "t�meg-football" ill. "hat�rlabd�z�s" n�ven. E j�t�k eredete a ront�sűző m�gia pog�ny szok�saiban keresendő. Egy t�lut�i vagy tavaszi napon a megront�sb�l sz�rmaz� veszedelmeket egy bőrbatyuba "gy�m�sz�lik" �s a falvak apraja - nagyja r�szv�tel�vel kirugdoss�k a falub�l. A c�l az volt, hogy a labd�ban rejlő gonoszs�got f�ldj�ktől min�l t�volabbra juttass�k mielőtt az a r�g�sokt�l sz�t nem szakad. Hit�k szerint aki a legt�bbet �rt a "labd�nak", vagyis a legnagyobbakat r�gja bele, az mentes�l legink�bb a betegs�gektől.
A 14. sz�zadban Angli�ban �s Franciaorsz�gban is betiltott�k (1314, ill. 1320) a j�t�kot durvas�ga miatt, gyakran emlegett�k "�rd�gi mulats�gk�nt", b�ntet�sk�nt pedig b�rt�nnel fenyegett�k a futballoz�kat.
A 14. sz�zad elej�n megjelent a firenzei calcio, Eur�p�ban az első k�r�lhat�rolt v�rosi p�ly�n zajl�, m�rkőz�svezető �ltal ir�ny�tott csapatj�t�k. Egy-egy csapat 27 főből �llt, �s a m�sik f�l v�r�t jelk�pező s�torba kellett belőni a labd�t. A j�t�kosok szigor�an meghat�rozott rend szerint �lltak fel: elől 15 csat�r, a m�sodik sorban 5 fedezet, m�g�tt�k 4 v�dő, a negyedik sorban megint 3 v�dő, akik k�z�l a k�z�pső a kapus. Egyed�l csak ő vehette a kez�be a labd�t, a t�bbiek r�ghatt�k vagy �k�llel �thett�k, a b�r� vigy�zott a szab�lyok betart�s�ra �s sz�molta a g�lokat, a b�ntetőpontokat. A s�trak mellett zenekarok is voltak, zenesz� mellett zajlott a m�rkőz�s.
A j�t�kr�l nem alakult ki igaz�n j� v�lem�nye a korabeli �rtelmis�gnek, Philipp Stubbes 16. sz�zadi kr�nik�s �rta:

"A futball olyan j�t�k, amelyben fiatal emberek … b�kd�snek egy nagy labd�t, nem dobj�k a levegőbe, hanem l�bukkal g�rgetik a f�ld�n. Mondhatom, el�gg� megvetendő j�t�k, s szerintem legal�bbis sokkal k�z�ns�gesebb, m�ltatlanabb, hitv�nyabb, mint b�rmelyik m�sik fajta; ritk�n v�gződik k�r, baleset vagy a j�t�kosok valami baja n�lk�l."

A mai �rtelemben vett labdar�g�s az 1820-as �vekben a di�kok k�r�ben vir�gzott fel, tiltott�k a t�lzott durvas�got, meghat�rozt�k a p�lya nagys�g�t �s a r�sztvevők sz�m�t. 1857-ben alap�tott�k meg az első amatőr futballegyes�letet, az FC Sheffieldet. T�bbsz�r felmer�lt egy �ltal�nosan elfogadott szab�lyrendszer kidolgoz�sa, erre v�g�l 1862-ben ker�lt sor, majd 1863-ban az iskol�k �s a t�rsadalmi egyes�letek l�trehozt�k a Football Associationt. A legfontosabb szab�lyok (r�szletek): 1. G�lnak sz�m�t, ha a labd�t a kapuba juttatj�k an�lk�l, hogy k�zben vitt�k vagy k�zzel �t�tt�k volna. 3. L�bbal csak a labd�t szabad r�gni. 4. A j�t�kosnak nem szabad a labd�t �rintenie, ha az a levegőben van. 8. Lesen van a j�t�kos, mihelyt a labda el� ker�l.
A 19. sz�zad v�g�ig megsz�lettek a ma is oly ismerős szab�lyok: 1874-ben bevezett�k a b�ntetőr�g�st, 1882-ben a partdob�st, 1891-ben a tizenegyest �s egyben h�l�val szerelt�k fel a kaput. 1878-ban jelent meg a j�t�kvezető, 1891-ben a hat�rb�r�. 1895-ben adt�k ki a l�nyeg�ben mai napig �rv�nyes hivatalos j�t�kszab�lyokat, ez lehetőv� tette a j�t�kosok tev�kenys�g�nek �sszehangol�s�t �s a feladatok megoszt�s�t. Eleinte kilenc t�mad� j�t�kos mellett egy h�tv�d �s egy kapus �llt a p�ly�n. A t�mad� j�t�k moderniz�l�s�val t�bb v�dőt kellett h�tra vonni, majd az�ta m�g �jabb �s �jabb fel�ll�sok, j�t�kst�lusok alakultak ki.
A labdar�g�s - az USA �s Jap�n kiv�tel�vel - mindenhol h�tt�rbe szor�totta az egy�b labdaj�t�kokat. Magyarorsz�gon az 1879-ben Moln�r Lajos �s gr. Esterh�zy Miksa �ltal �rt Athletikai gyakorlatok c. k�nyv eml�ti meg elősz�r a futballt, az "angol r�g�sdit".

"A football (mondd: futball) vagyis "r�gdal�", a legr�gibb angol j�t�kok egyike �s kiz�r�lag az ifj�s�g, az iskola j�t�ka. Ez az ut�bbi k�r�lm�ny, s az, hogy t�len-ny�ron s a felszerel�s minimum�val űzhető, nagyon is alkalmass� teszi e labdaj�t�kot �t�ltet�sre idegen talajba, mit tisztelettel aj�nlunk tan�gyi k�reink figyelm�be."

Forr�s:

• A sport kr�nik�ja
  Offcina Nova
• Kun L�szl�: Egyetemes testnevel�s- �s sportt�rt�net
  Sport K. Budapest, 1978.

A p�lya A felsz�ne lehet f�ves, aszfaltozott, k�sz�lhet f�b�l, por�zus betonb�l vagy egy�b �sszet�telû anyagb�l. Feh�r sz�nû vonalakkal jel�lik ki, az �br�n l�that� m�don. A vonalak hozz�tartoznak a p�ly�hoz.

H�l� A h�l�t k�t h�l�tart� oszlop k�z� fesz�tik ki, egy feh�r szalaggal bor�tott k�bel seg�ts�g�vel. K�z�pen f�ggõleges k�bellel r�gz�tik szorosan a talajhoz.

Az �tõ
Az �tõ nem lehet 81,3 cm-n�l hosszabb �s 31,7 cm-n�l sz�lesebb, a feszes �tõfel�let 39,1 cm hossz� �s 29,2 cm sz�les. Az �tõfel�let, melyet a kerethez r�gz�tettek, kifesz�tett h�rokb�l �ll, amelyek a tal�lkoz�si pontokban v�ltakozva haladnak alul �s fel�l.

R�vid�tett j�t�k (Tiebreak)
A hossz� j�tszm�k elker�l�se �rdek�ben tie-break rendszert alkalmazz�k, amely akkor l�p mûk�d�sbe, ha az eredm�ny d�ntetlen, vagyis mindk�t j�t�kos megnyert 6 j�t�kot. A r�vid�t�sben a j�t�kosok felv�ltva adogatnak, az elsõ egyet, ezut�n mindig 2 - 2 -�t szerv�lnak.Az a j�t�kos, aki elsõnek �ri el a h�t pontot, nyeri meg a j�t�kot �s a j�tszm�t, felt�ve, hogy �gy k�tpontos k�l�nbs�ggel vezet. Ha az eredm�ny 6-6, a j�t�kot addig folytatj�k, ameddig a k�tpontos k�l�nbs�get el nem �rik.A grand Slam torn�kon a nõkn�l a harmadik, a f�rfiakn�l az �t�dik j�tszm�ban nincs r�vid�t�s. A j�t�k addig tart m�g a 2 j�t�k k�l�nbs�g ki nem alakul.

Adogat�s
Az adogat� a labd�t a h�l� felett az adogat�t�rbe (6,4m *4,11m -es n�gysz�g) k�ldi. / 1.�bra/

1.�bra

Adogat�skor mindk�t l�bbal az alapvonal m�g�tt kell �llni, a p�lya oldalvonala �s a k�pzeletbeli meghosszabb�t�s k�zti r�szben./2.�bra/ Az adogat�s elv�gz�se k�zben az adogat�nak tilos fut�ssal vagy l�p�ssel helyet v�ltoztatni, egyik l�b�val sem l�phet az alapvonalra,vagy azon bel�lre. (Ha ez megt�rt�nik az a l�bhiba.)

2.�bra

Az adogat� mindig �tl�san adogat a jobb oldalr�l kezdve. Az elrontott adogat�st (l�bhiba, h�l�ba �t�s, az �rv�nytelen ter�let)- kiv�ve, ha az h�l�t �rt �s �rv�nyes ter�letre esett - a m�sodik adogat�s k�vet. A h�l�t �rt adogat�sokat, felt�ve hogy szab�lyos volt, meg kell ism�telni.

�j labda
A nagyobb versenyeken, mint a Grand Slam torn�k, a m�rkõz�s k�zben cser�lik a labd�kat .Elõsz�r a 7-dik, majd a 9-dik j�t�k ut�n. Az adogat� felemelt kez�ben az �j labd�t jelzi ellenfel�nek a v�ltoz�st, az adogat�j�t�k kezd�s�n�l.

Sz�netek
Sz�net csak p�ratlan j�t�k sz�m ut�n lehet.(pl: 4-1 =>5. j�t�k ) A j�t�kosnak lehetõs�ge van r�vid �pol�si sz�netet k�rnie.

B�ntet�sek
A vezetõb�r�nak lehetõs�ge van, a j�t�kost annak elfogadhatatlan viselked�se eset�n elõsz�r figyelmeztetni, majd pontlevon�ssal b�ntetni. A v�gsõ esetben a j�t�kost ki is z�rhatja a tov�bbi k�zdelmektõl. A j�t�kosok, �ltal�ban p�nzb�ntet�st is kapnak .

Bemeleg�t�s, be�t�s
A j�t�kosoknak minden meccs elej�n lehetõs�g�k van a p�ly�n ellenfel�kkel egy 5 perces bemeleg�t�sre. Ha a j�t�k f�lbe szakad (pl.: esõsz�net) �s ez az idõtartam nem kevesebb mint 10 perc �jra bemeleg�t�s elõzi meg a folytat�st.

 Teremhoki vagy pal�nklabda?

 

Egyelőre semelyik. Az al�bbiakban bemutatand� sport�gat tov�bbra is a "floorball" n�ven ismerik a legt�bben (egyre t�bben), noha b�rmelyik magyar�t�si k�s�rlet elfogadhat� lehetne.

Az �tővel egy lyukacsos műanyag g�mb�t kell a kapuba juttatni. Fot�: Arany-M�dia A kifejez�s persze legyen a nyelv�szek gondja, mi ink�bb gondolkodjunk el azon: vajon miből is eredhet a k�rd�ses sport�g. Nyilv�n van n�mi k�ze a j�gkoronghoz, k�zvetlen elődje m�gis ink�bb a gyeplabda lehet. Amely annyiban is hasonl�t r�, hogy l�tezik teremben űz�tt v�ltozata is. A floorballt ugyanis szint�n teremben j�tssz�k, de "k�r�lkorcsoly�zhat�" hokikapukra, pal�nk seg�ts�g�vel, r�ad�sul az �tők is ink�bb a hokiban haszn�ltakra hasonl�tanak. L�nyegbev�g� k�l�nbs�g viszont, hogy a test test elleni j�t�k �sszes form�ja tilos, megelőzendő a komolyabb s�r�l�seket. Hasonl� okb�l nincsenek erősen r�gz�tve a pal�nk darabjai sem. �ppen a szolidabb j�t�kfelfog�s az, ami sokszor probl�m�t okoz a j�gkorongb�l idet�vedt j�t�kosoknak, ugyanakkor �ltal�ban r�vid idő alatt j� floorballos lesz belől�k, mert remek�l kezelik az �tőt, mellyel egy teniszlabd�n�l valamivel nagyobb, lukacsos műanyag g�mb�t kell a kapuba juttatni. Ezen k�v�l mind�ssze a kapus k�telező fejv�dője - a s�pcsontv�dő, t�rdv�dő, kesztyű m�r luxusnak sz�m�t - sz�ks�geltetik a meccshez. M�r ha van megfelelő p�lya. A 40x20 m�teres k�zilabdap�lya ugyanis kev�s csapatnak �ll rendelkez�s�re, t�bbnyire egy egyszerű tornateremmel kell be�rni. Ez�rt is d�nt�tt �gy a magyar sz�vets�g, hogy sok (főleg gyerek-) versenyt a kisp�ly�s, pal�nk n�lk�li verzi�val rendez meg. Szeptember m�sodik fel�ben azonban elindul egy komolyabb - felnőtt �s ifj�s�gi - bajnoks�g, amelyre most m�g lehet jelentkezni, ha valaki kedvet kap a dologhoz. Minden tov�bbi inform�ci�t L�tay D�nieltől lehet k�rni, a (06-70) 210-3800-as telefonsz�mon. (Arany-M�dia)

A r�plabda

Nem kellenek a kifog�sok, hiszen a r�plabd�z�s helysz�ne ak�r egy belv�rosi, szűkre szabott tornaterem is lehet. Kell m�g 12 ember, 6-6 egy 3 m�ter magasban kifesz�tett "tenisz-h�l�" k�t oldal�ra. S kell m�g egy kem�nyen pattan�, k�zbe simul�, feh�r labda. Indulhat a j�t�k.
A r�plabd�z�s n�pszerűs�g�nek n�veked�s�t, a nagy sikereket csak �gy �rthetj�k meg, ha r�viden lepergetj�k t�rt�net�t.

Amerika 1895. Egy f�rfi, aki nevezz�nk William G.Morgan-nek, (mert mindenki �gy h�vta...mily' meglepő) kital�lt egy j�t�kot a t�li időszakra, amikor az egyetemist�k csak a meleg szob�kban gubbasztottak �s tunyultak �s tunyultak. A j�t�kot, amely akkor a zsin�rlabd�hoz jobban hasonl�tott, mint a mai r�pihez, "minnonette"-nek nevezett el. A szab�lyok nem foglalkoztak a j�t�k ter�let�vel, a j�t�kosok sz�m�val vagy azzal, hogy h�nyszor pattan a labda, hiszen a j�t�kosok m�g meg is foghatt�k akkor a lasztit. Ha l�tt�l m�r r�plabdameccset, biztos eml�kszel n�h�ny hatalmas vetőd�sre, amiben az akkori k�z�ns�g biztosan nem gy�ny�rk�dhetett. Nemhogy nem repdestek a j�t�kosok a labda ut�n, de ebben a sportban nagyon fontosnak tartott�k, hogy ne legyen t�l megerőltető, ink�bb valami k�nnyed csapatj�t�k, amit az �zletemberek is sz�vesen j�tszanak. (Ez most el�g cikin hangzik az �zletembereket tekintve.)

Tem�szetesen k�sőbb sok minden megv�ltozott a sport k�r�l. A minnonette helyett a volley-ball elnevez�s v�lt ismert� �s nek�nk is ezt ford�tott�k le a magyar nyelvre, ami annyit jelent: rep�lő labda.
Amerika ut�n egyre t�bben r�plabd�ztak a T�vol-Keleten, K�n�ban, Jap�nban �s a F�l�p-szigeteken is. Majd az elso vil�gh�bor� ut�n gyors �temben terjedt el Eur�p�ban. Egym�s ut�n alakultak meg a nemzeti sz�vets�gek �s sz�pen lassan meghat�rozt�k a ma is ismert szab�lyokat...
6-6 j�t�kos egy-egy t�rf�len
a labd�t csak �tni lehet
minden pont ut�n forg�s
egy t�rf�len csak h�romszor lehet bele�rni a labd�ba, ut�na a h�l� m�sik oldal�n van a labda helye

Persze enn�l kicsit t�bb szab�ly van, de ha ennyit meg�rtesz, a t�bbi m�r gyerekj�t�k.
Ma m�r minden iskol�ban kipr�b�lhatod ezt a sportot, �s van lehetős�ged ny�ron is j�tszani, hiszen egyre t�bb strandon, tengerparton lehet r�pizőket l�tni.
Ha m�g sosem pr�b�ltad, fel kell k�sz�ln�d r�, hogy egy ideig a labda t�l kem�nynek, a karod pedig t�s�gosan k�knek-z�ldnek tűnik, de ne add fel!
N�h�ny alkalom �s te is meg fogsz lepődni, hogy milyen j�l megy m�r! Hajr�!