Cigaretta, pfuj...!


Az előrejelz�sek szerint 2030-ra a doh�nyz�s lesz a vil�gon a legt�bb betegs�get �s hal�lt kiv�lt� ok, �vente 10 milli� ember pusztul�s��rt felel majd, t�bb�rt, mint ah�nyan HIV-fertőz�sben, tuberkul�zisban, gyermek�gyi hal�lban, aut�balesetben, �ngyilkoss�gban vagy gyilkoss�g miatt �sszesen az �let�ket vesztik.

Ha az ember j�zanul gondolkodik, nem �rti, mi�rt doh�nyoznak a f�ld�n annyit �s annyian. Hiszen a cigaretta dr�ga, b�d�s, gusztustalan, rossz�zű �s eg�szs�gtelen. Erős akarat kell ahhoz, hogy az ember a doh�nyz�sra r�szokjon, vagyis hogy t�ljusson a hozz�szok�s h�nyingerrel, sz�d�l�ssel j�r� megpr�b�ltat�sain, azon az időszakon, amikor a szervezet m�g okosan �s erősen tiltakozik a m�reg ellen. �s m�gis, erős elsz�n�ssal r�szokunk. Tal�n, mert nem hissz�k el, hogy hasonl�an erős akarattal sem tudunk majd leszokni r�la.

A doh�nyz�s nem rossz szok�s, hanem k�b�t�szer

A legt�bb doh�nyos azt gondolja, hogy leszokni k�nnyű, �s majd le is szokik, ha t�l lesz a szerelmi csal�d�son, az �ll�sinterj�n, az �p�tkez�sen, a h�zass�gi v�ls�gon, majd, ha a gyerek nagyobb lesz, ha m�r nem kell annyit dolgoznia. Azt�n m�gsem siker�l leszoknia. A doh�nyz�s ugyanis nem egy rossz szok�s, amit csak �gy abbahagy az ember. A cigaretta k�b�t�szer. A nikotin egy olyan sz�ntelen, olajos vegy�let, amely a ma megtal�lhat� legismertebb f�ggős�get okoz� anyag a vil�gon. Rosszabb, mint az alkohol vagy a drog.

Doh�nyz�skor minden szippant�ssal egy kis adag nikotin jut az agyba, m�ghozz� sokkal gyorsabban, mint a heroin, melyet ereibe fecskendez az anyagos. A nikotin az agyba �rve dopamint bocs�t ki. A dopamin pedig egy olyan k�miai vegy�let, amely �r�m�rzetet okoz. Egy�ttal azonban cs�kkenti is az agy �r�mre val� k�pess�g�t. Egyre t�bb nikotinra van sz�ks�g azonos mennyis�gű �r�m�rz�s kiv�lt�s�hoz. Ez�rt annak ellen�re, hogy a doh�nyosok k�tharmada k�v�nja abbahagyni, �s k�r�lbel�l a harmaduk minden �vben meg is pr�b�lja, k�t sz�zal�knak siker�l csak.

A leszok�s az agyban kezdődik

Pedig k�nyvek, cikkek, r�g�gumik, tapaszok, tablett�k, programok tucatjai �g�rik, hogy seg�tenek a leszok�sban. �s t�nyleg seg�thetnek. De csak akkor, ha val�ban eld�nt�tt�k, hogy abbahagyjuk. �s ha komolyan, igaz�n eld�nt�tt�k, tulajdonk�ppen nem is kell seg�ts�g. Elmondom, hogyan hagytam abba egyszer, h�rom teljes �vre a doh�nyz�st. An�lk�l, hogy r�gy�jtottam volna az utols� cigarett�ra, kidobtam a f�lig teli dobozt. M�snap beiratkoztam egy tenisztanfolyamra, �s att�l a napt�l kezdve k�t h�napon �t mindennap egy �r�t teniszeztem, m�sf�l �r�t aerobikoztam. Ez seg�tett abban, hogy ne h�zzak t�l sokat. Az igazi seg�ts�g azonban nem ez volt. Minden alkalommal, amikor sz�vem szakadt egy cigarett��rt, azt mondtam magamnak, nem lehetsz ilyen puh�ny, ilyen kisszerű, ilyen gyenge. S arra gondoltam, most r�gy�jtok. Majd k�t perc m�lva: na, akkor elsz�vtam. Ezt megcsin�ltam eleinte naponta h�sszor, tizen�tsz�r, k�sőbb t�zszer. S egyszer csak azt vettem �szre, eltelik egy f�l nap is an�lk�l, hogy a cigaretta az eszembe jutna. Soha, egyszer sem gy�jtottam r� addig, am�g �gy �reztem, de j� volna legal�bb egy cigarett�t elsz�vni. Csak akkor, h�rom �v ut�n gy�jtottam r� elősz�r, amikor �gy �reztem, megszűnt a f�ggős�g, engem a cigi m�r nem �rdekel. Nem kellett volna. Ez a h�rom �v ut�n elsz�vott egyetlen sz�l el�g volt ahhoz, hogy visszaszokjak.

Leszok�st seg�tő szerek �s m�dszerek

1.  Hipn�zissal

Mivel hipn�zisban a tudattalan k�nnyen el�rhető �s befoly�solhat�, az agy alkalmass� v�lik szuggeszti�k befogad�s�ra. A szuggeszti�t a doh�nyos nem parancsk�nt �li �t, hanem befogadja. Hipn�zisban csupa pozit�v megerős�t�st kap. Azt hallja, hogy nem k�v�nom a cigarett�t, eg�szs�ges vagyok, k�nnyen l�legzem, t�dőm napr�l napra tiszt�bb, megszabadultam a cigaretta ut�ni v�gyt�l. A hipn�zisban szugger�lt szavak, �zenetek val�s�gos biol�giai, k�miai v�ltoz�sokat k�pesek az agyban előid�zni. Ez�rt lehets�ges az, hogy a hipn�zis m�ly hat�st gyakorol az eg�sz szervezetre. M�dosult tudat�llapotokat egy�bk�nt a h�tk�znapokban is gyakran �t�l�nk. Ilyen szokott�l elt�rő tudat�llapotban vagyunk elalv�s előtti f�l�lmunkban, elm�ly�lt zenehallgat�s, szerelmi egy�ttl�t k�zben. Az ilyen megv�ltozott tudat�llapotot haszn�lja fel a hipn�zist v�gző arra, hogy a megfelelő utas�t�sokat eljuttassa, beprogramozza agyunkba. Hipn�zist csak orvos v�gezhet. A doh�nyz�sr�l val� leszoktat�shoz rendszerint egy-k�t kezel�s el�g. Hat�sa azonban idővel gyeng�l, ilyenkor �rdemes a kezel�st megism�telni.

2. EM-elj�r�ssal

A m�dszer speci�lis reflexpontokon kereszt�l olyan idegk�zpontokat aktiv�l, melyek cs�kkentik a nikotin�hs�get, oldj�k a cigarett�z�s ut�ni v�gyat, �s a fesz�lts�get csillap�tj�k. A k�ra seg�ti az �rintett szerven k�pződ�tt nikotin- �s koromr�teg felold�s�t is, majd serkenti a term�szetes testv�lad�kkal egy�tt t�rt�nő ki�r�l�st. �gy a szervezet a kezel�s sor�n k�nnyebben megszabadul a felhalmozott m�reganyagok j� r�sz�től. Ez a m�dszer nemcsak a v�gyat oltja ki, hanem a szervezetet is m�regtelen�ti. Az Olaszorsz�gban kifejlesztett elektromeridi�n-kobra g�ppel t�rt�nő kezel�s sor�n elektromos gyenge�ramot vezetnek egyes pontokra, amely apr� tűsz�r�sokhoz hasonl� �rz�st eredm�nyez. Az elektromos gyenge�ram-impulzusokat egy kezelőceruz�n �t juttatj�k a szervezetbe. A kezel�s sor�n �sszesen 40 akupunkt�r�s pontot stimul�lnak, amelyek k�z�l 37 a f�l�n, 3 az orrban tal�lhat�. Az elj�r�s f�jdalommentes, alkalmank�nt kb. 20 percig tart, nincsenek mell�khat�sai, �s intenzit�sa szem�lyenk�nt v�ltozik. A kezel�s eredm�nyess�ge szempontj�b�l az akaraterő egy�ltal�n nem j�tszik szerepet, elegendő csup�n a doh�nyz�s abbahagy�s�nak elhat�roz�sa.

3. Nikotinp�tl� eszk�z�kkel

A leszok�s es�lyeit t�bbsz�r�s�re n�velik. Hat�smechanizmusuk a k�vetkező: a nikotinmegvon�s, a fizikai f�ggős�g t�neteit (idegess�g, ingerl�kenys�g, �lmatlans�g, agresszivit�s) szinte teljesen megsz�ntetik az�ltal, hogy cs�kkentett mennyis�gben p�tolj�k a szervezetbe jut� nikotint. Egy-egy k�ra �tlagosan 5–12 h�tig tart, de amennyiben a visszaes�s vesz�lye fenn�ll, ak�r tov�bb is h�z�dhat. A leszok�sn�l t�bbf�le f�ggős�get kell megsz�ntetni, a fizikai f�ggős�get, vagyis a nikotinf�ggős�get, de emellett a pszichikai �s a viselked�si f�ggős�get is. A sz�jon �t bevehető nikotinp�tl�k k�l�n előnye, hogy nemcsak az elvon�si t�neteket enyh�tik, hanem a doh�nyz�s gesztus�t, a doh�nyz�shoz kapcsol�d� megszokott ritu�lis mozdulatsort is felv�ltj�k egy m�sikkal.

A nikotinp�tl� szerek fajt�i:
· nikotinos r�g�gumi
· speci�lis nikotinos cukorka
· nikotintapasz (egyenletes nikotinszintet biztos�t)
· nikotinos orr-spray (gyorsabban bejut a v�rkering�sbe)
· Nicobrevin kapszula.

4. Biorezonanci�val

A kezel�st egy k�sz�l�k v�gzi, a testre r�gz�tett elektr�d�kon kereszt�l. A kezel�s időtartama kb. 30 perc. A ter�pia teljesen f�jdalommentes, �s semmilyen mell�khat�sa nincsen. �ltal�ban 3 alkalom sz�ks�ges. A naponta elsz�vott cigarett�k mennyis�g�től f�ggetlen�l m�r az első alkalom is hat�sos, a m�sik k�t kezel�s csak a szenved�ly kiolt�s�nak megerős�t�s�t szolg�lja. A k�nz� nikotin�hs�g �rzete a kezel�st k�vető n�h�ny �r�n bel�l elm�lik. A m�regtelen�tők�r�val kombin�lt kezel�s sor�n a szervezetben felhalmoz�dott m�reganyagok a ves�ken kereszt�l a vizelet �tj�n t�voznak. Ez�rt k�l�n�s figyelmet kell ford�tani folyamatos folyad�kp�tl�sra is. A kezel�s seg�t megsz�ntetni a megvon�s miatt jelentkező fesz�lts�get is.

5. Akupunkt�r�val

A tűsz�r�sos gy�gym�dot alkalmaz� orvos a ter�pia sor�n a test vonal�t k�vető tizenk�t meridi�n, az embert a kozmosszal �sszek�tő energiavezet�k egyik�n, rendszerint a f�lben tal�lhat� akupunkt�r�s pontokat ingerli, �gy sz�molja fel az energia�raml�s �tj�ba ker�lt akad�lyokat, az �gynevezett blokkokat. A kezel�s ac�ltűkkel t�rt�nik. Az orvos 15–30 percig hagyja a kezelendő pontokban a f�mtűt, esetenk�nt forgatva, mozgatva. A p�ciens �ltal�ban melegs�get �rez a tűk besz�r�sakor. Akupunkt�r�s ingerl�s elektromos k�sz�l�kkel �s l�zerrel is v�gezhető. Az elektro-akupunkt�ra hat�sos �rz�stelen�tő. A l�zeres megold�s az�rt előny�s, mert ilyenkor a tű elhelyez�s�nek �rz�kel�s�től mentes�l a beteg, viszont bizonyos esetekben kev�sb� hathat�s, mint az ősi, tűvel v�gzett kezel�s.

Akar keresni m�sf�l milli�t? A mai cigi�rakat �s azt alapul v�ve, hogy egy �tlagos doh�nyos naponta 20 darab cigarett�t sz�v el… …ha �n leszokik a doh�nyz�sr�l, Egy h�nap m�lva: V�s�rolhat mag�nak egy aranyl�ncot H�rom h�nap ut�n:elrep�lhet egy h�tv�g�re P�rizsba Egy �v m�lva: vehet egy �j konyhab�tort T�z �v m�lva: Egy k�z�pkateg�ri�s aut�t